Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

120 Személyi és családi jog. jából a kifejtettek értelmében nincsen jelentősége. Ennek a vizsgálatára tehát a m. kir. Kúria nem tért ki. (1940. dec. 5. — P. I. 3487/1940.) 422. Szjt. 26., 79. §. — Szerzői jog külföldön elkövetett megsértéséből keletkezett magánjogi igény érvényesítése. K. I. A felperes az I. rendű alperes lipcsei könyvkiadó cég ellen szerzői jog bitorlásának abbanhagyása, a bitorlás után létrejött példányok elkobzása és a bitorlással okozott kár megtérítése iránt indított keresetet íizon az alapon, hogy az I. rendű alperes a felperes angolnyelvű regényfordítását a felperesnek, mint fordítónak megnevezése nélkül adta ki s helyezte forgalomba Lipcsében és terjesztette Magyarországon is. A felperes felülvizsgálati beadványában az I. rendű alperessel szemben előterjesztett marasztalási kérelem azonban már csak a II. rendű alperessel egyetemlegesen fizetendő kártérítés megítélésére, továbbá a jogsértő példányok elkobzására, végül a perköltségben marasztalásra irányul. Ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a döntése amely a felperes és az I. rendű alperes viszonyában a pert az abbahagyásra irányuló kérelem tárgyában is megszüntette, a felülvizsgálat körén kívül esik. Az elsőbíróság a felperes nevével meg nem jelölt regényfordítások Magyarországon terjesztett példányainak elkobzását rendelte el. A felperes ezt a rendelkezést az összes ilyen kiadványok elkobzásának el nem rendelése miatt fellebbezéssel nem támadta meg. Ezért az elsőbíróság rendelkezésén ebben az irányban túlterjedő marasztalás iránt felülvizsgálati kérelemnek a Pp. 523. §-ára tekintettel helye nem lehet. A felperesnek ebben a terjedelemben elbírálandó igénye az I. rendű alperesnek illetve közegeinek részben olyan cselekményein alapszik, amelyét a könyv terjesztésével Magyarországon vittek véghez. Az erre a cselekményre alapított kártérítési igény — úgy amint ezt a fellebbezési bíróság is megállapította — a magyar Szjt. rendelkezései alá esik, amiértis ennek az. igénynek elbírálására az elsőfokon eljárt budapesti kir. törvényszék a Szjt. 26. §-a, valamint az eljárást szabályozó 9800/1922. I. M. számú rendelet 1. és 2. §-ai értelmében meg volt a hatásköre, úgyszintén az illetékessége is. Az a kérdés pedig, hogy a felperes nevével meg nem jelölt regényfordítást Magyarországon valóban az I. rendű alperes cég, illetve közegei vagy megbízottai terjesztették-e, vagy hogy a mű ilyen példányainak terjesztése Magyarországon az I. rendű alperes. terhére eső közreműködés nélkül idegen személy által történt-e, az ügy érdemére tartozik, következésképen a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a regényfordítást Magyarországon Somló bizományos hozta forgalomba, a hatáskör hiányának megállapítására és a szóbanlévő igények tekintetében a per megszüntetésére alapul nem szolgálhatott. A Lipcséből Magyarországon terjesztett példányok elkobzására irányuló kereseti kérelem pedig a Szjt. 79. §-ának rendelkezésénél fogva és az ebben a törvényben szabályozott eljárás alá esik.