Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Szerzői jog. (421.) 119 K. A felperes a keresetének alapjául azt adta elő, hogy az alperes az országgyűlés két házában az 1938. évi május havában, az új kormány bemutatkozásakor elmondott beszédeiben, továbbá a M. É. Mozgalomnak az 1939. évi január hó 6. napján tartott nagygyűlésén elmondott zászlóbontó beszédében a vezetése alatt állott kormánynak és pártnak programjául azokat a gondolatokat és eszméket adta elő, amelyeket az alperes az 1937. évben közzétett írói művében az állam szervezetének átalakítása érdekében kifejtett. A felperes érvelése szerint az alperes a felperes gondolatainak átvételével a Szjt. 5. §-ában meghatározott szerzői jogbitorlást követte el. A Szjt. 5. §-a értelmében írói műnek többszörösítése, közzététele vagy forgalomba helyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Valamely már megjelent írói műnek élőszóval történő nyilvános előadása az írói mű többszörösítésének vagy közzétételének nem tekinthető, következésképen a Szjt. 5. §-a írói művek nyilvános előadásának eseteire nem vonatkozik. A Szjt. 5. §-ában meghatározott bitorlás kérdése azonban mégis felmerülhet ebben a perben is annak következtében, hogy az alperesnek említett zászlóbontó beszéde az alperesnek, mint szerzőnek megnevezésével nyomtatásban is megjelent, ennélfogva ebben az alakjában írói műnek is tekintendő s mint ilyen más, korábban alkotott írói műnek a többszrösítését is tartalmazhatja. Emellett felmerülhet az a kérdés is, hogy valamely idegen írói műnek élőszóval, saját szellemi alkotásként történő „plágium" jellegű nyilvános előadása mint a szerzői jog védelme alatt álló műnek a szerző beleegyezése nélkül történő felhasználása és közvetett elsajátítása nem ütközik-e a Szjt 6. §-a 10. pontjának rendelkezésébe s mint ilyen nem állapít-e meg szerzői jogbitorlást. Azonban (...mint a Fejben...). Ezeknélfogva a felperes írói művének a szerzői jog szempontjából sérelmes többszörösítését vagy közvetett elsajátítását a tartalom szó szerint való átvételének esetén kívül csak akkor lehetne megállapítani, ha az alperes írói műve illetve nyilvánosan előadott szónoklatai a címben és egyebekben történt változtatások ellenére is legalább is részleteiben, leplezett alakban a felperes saját egyéni írói alkotását tartalmaznák. A periratokhoz a felperes által mellékelt kiadmányok összehasonlítása alapján azonban szakértőnek igénybevétele nélkül is teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az alperes szóban levő beszédeinek nyomtatásban közzétett tartalma a felperes „A nemzeti rendi állam stb." című írói művének tartalmától az írói alkotás egyéni sajátosságai tekintetében annyira különbözik, hogy az alperes szónoki beszédeinek a felperes írói művével szemben teljesen eredeti jellege van. Annak a kérdésnek pedig, hogy a felperes írói művében és az alperes politikai beszédeiben található-e eszmeközösség, a szerzői jogok szempont-