Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

118 Személyi és családi jog. lek közös hozzátartozóinak holttestét a felperes által építtetett családi sírboltba átvitethesse. A fellebbezési bíróság ítéletének rendelkezése szerint az alperes az elhalt közös hozzátartozók sírhelyének a sírboltba áthelyezését tűrni akkor köteles, ha a sírbolt bejárata mellett levő oszlopokon olyan táblát helyeznek el, amely a peres felek elhalt szüleinek és testvéreinek nevét, valamint születésük és haláluk évét feltünteti. A m. kir. Kúria megítélése szerint a felperesek ezt a megoldást alaposan kifogásolhatják, mert a sírbolt fényképén látható két oszlopnak nyilván nem az a rendeltetése, hogy keskeny felületén sírfeliratokat helyezzenek el. Ezért a felperesek érdeke szempontjából is megfelelőbb és minden tekintetben célszerűbb az alperes által már a 3. sorszámú előkészítő iratában, de a válasziratában is elfogadott az a megoldás, hogy a sírbolt homlokfeliratát változtassák meg. A közös hozzátartozók sírjának a sírboltba áthelyezése esetén a sírbolt feirata a rendeltetésének így felelne meg: „P. József és T. Imre családjának sírboltja". A sírboltot építtető I. r. felperes jogosult a feliratot erre utaló tartalommal kiegészíteni: pl. „Emelte özv. T. Imréné P. Lidia." Ez a megoldás nem rontja a sírboltot ékítő oszlopok hatását, aránylag csekélyebb költséggel jár és emellett a sírbolt belsejében már elhelyezett s az üvegezett ajtón keresztül látható sírfeliratok is megmaradhatnak. Mindezeknél fogva a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó rendelkezését a felperes felülvizsgálati kérelme folytán részben megváltoztatta, hogy az alperesnek tűrésre kötelezését a felperesek választása szerint vagy a fellebbezési bíróság ítéletében már megszabott vagy az előbb meghatározott feltétel teljesítésétől tette függővé. Minthogy pedig az alperes az új felirat költségének 1/3 részét a válasziratában megismételt nyilatkozatával magára vállalta, az ítélet rendelkezését ennek megfelelően ki kellett egészíteni. (1941. jan. 22. — P. I. 4614/1940.) Szerzői jog. 421. Szjt. 5. §. — írói ötlet, mint a szerzői jogok tárgykörén kívül eső szellemi megnyilatkozás. — A Szjt. az írói műnek írói jellegét, vagyis az író szellemi tevékenységének a gondolatok kifejezésének módjában, csoportosításában, elrendezésében, esetleg tudományos rendszerbe foglalásában megnyilatkozó egyéni jellegét részesíti védelemben és az írói alkotásnak ezektől a sajátosságaitól elkülönítve az iró nézetei, eszméi, ötletei magukban véve a szerzői jogok tárgykörén kívül esnek.