Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

A közigazgatási bíróság hatásköre. 403. — Rendes bíróság és 107 közigazgatási hatóság hatásköre büntető ügyekben. 407—408. Ekként ebben az ügyben a mezőrendőri kihágásból eredő kárkövetelésúek és a közigazgatási eljárás során felmerült ügyvédi költségnek érdemi elbírálása kérdésében egyfelől a kalocsai kir. járásbíróság, mint rendes bíróság, másfelől a kalocsai járás főszolgabírája és Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye alispánja, mint közigazgatási hatóság között az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült föl. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a mezőrendőri kihágásból eredő kárkövetelés tekintetében a rendes bíróság, az ügyvédi költségek tekintetében pedig a közigazgatási hatóság hatáskörénők megállapításával szüntette meg a következők alapján. A rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában kibocsátott 65000/1909. B. M. (Rbsz.) számú rendelet 43. §-ának 3. bekezdése értelmében a rendőri büntető bíróság a sértettet kihágásból eredő kártérítési követelésével általában polgári perútra utasíthatja. Ámde e szakasz 4. bekezdése ezzel az általános szabállyal szemben mintegy kivételképen kifejezetten hatályban tartja más törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a kihágással kapcsolatos kártérítési és egyéb követeléseknek a kihágásí üggyel együttes tárgyalását és eldöntését írják elő. A mezőrendőri kihágással kapcsolatban ilyen kivételes rendelkezést tartalmaz az 1894. évi XII. t.-c. 108. §-a, amely kimondja, hogy a hatóság a büntetéssel egyidejűleg a költségek és a kártérítés érdemében is határoz. Az idézett törvénycikknek ezt a rendelkezését a Hatásköri Bíróság idevonatkozó gyakorlata szerint akként kell értelmezni, hogy a mezőrendőri kihágásból származó kártérítés megállapítása minden olyan esetben a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, amikor a rendőri büntető bíróság a követelés alapjául szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével a kihágást megállapítva érdemleges határozatot hoz és a sértett a kihágásból eredő kárát a rendőri büntető bíróság előtt ér\ ényesítette. Ilyen esetben a kártérítési követelést a mezőrendőri kihágási ügytől elválasztani és a rendes bíróság elé utalni nem lehet. A jelen esetben azonban ez a szabály alkalmazást nem nyerhet. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a sértett a mezőrendőri kihágásból eredő kártérítési igényét a rendőri büntető eljárás során nem érvényesítette. Az ilyen igényének érvényesítésétől ugyanis a határozathozatalt megelőző tárgyalás során elállott. Ekként noha a rendőri büntető bíróság a mezőrendőri kihágás tárgyában érdemi határozatot hozott, a kihágásból eredő kárkövetelés tekintetében nem határozhatott, mert ilyen irányú kérelmet az előtte folyó eljárás során a sértett nem terjesztett elő, illetőleg azt visszavonta. Abban az esetben pedig, amikor a károsult a kihágási büntető eljárás során magánjogi igényt nem támasztott, ennek az igénynek az érvényesítése — általános szabályként — polgári perútra tartozik. A kifejtettek alapján tehát ebben az ügyben a mezőrendőri kihágásból <>rcdő kárkövetelés elbírálása tekintetében fölmerült nemleges hatás-