Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

108 Hatásköri bíróság határozatai. köri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, mert a sértett a rendőri büntető bíróság előtt a kihágás megtorlása miatt folyt eljárás során kárigényt nem támasztott. Ellenben a közigazgatási hatóság előtti ügyvédi költség megállapítása tekintetében fölmerült nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Általános hatásköri szabály ugyanis, hogy a saját eljárásában fölmerült költségeket — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — minden hatóság maga állapítja meg. Az irányadó tényállás szerint a sértett olyan ügyvédi költség megállapítását kérte, amely a közigazgatási eljárás során merült föl. Ennek megállapítására pedig a fenthivatkozott szabály értelmében az eljáró közigazgatási hatóság hivatott. Annál is inkább, mert eltérő törvényes rendelkezés nincs, sőt a Rbsz. 210—216. §-ai általában, a jelen ügyre vonatkozóan pedig az 1894. évi XII. t.-c. 108. §-a kifejezetten így is rendelkeznek. (1941. ápr. 21. — 1941. Hb. 14.) 409. 1909:11. t.-c. 41. §. 1. és 2. bek. Abból, hogy a bűncselekmény elkövetője mint a csempész utak ismerője és mint a jogosulatlan határátlépők vezetője ismeretes, az üzletszerűségre vonható következtetés. A cselekmény elkövetése tehát nem kihágás, hane mvétség, amely a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1941. febr. 10. — 1940. Hb. 62.) 410. 1912:XXXIII. t.-c. 11. §. 12., 16. §; 1939:11. t.-c. 200. §. A tényleges katonai szolgálatban álló személy által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása a ténylegességi viszony megszűnte után akkor tartozik katonai büntető bíráskodás alá, ha az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására még a tényleges katonai szolgálat alatt intézkedést tett. (Hb. 1940. okt. 7. — Hb. 48.) Hb. A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló és az 1930. évi III. t.-c. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912. évi XXXIII. t.-cnek (Kbp.) az 1939. évi II. törvénycikk 220. §-ával módosított 11. §-a, továbbá 12. és 16. §-ai egybevetett értelme szerint katonai büntető bíráskodás hatálya alatt állanak a tényleges viszonybeli katonai személyek és a tényleges szolgálatot teljesítő személyek a ténylegességi viszony tartama alatt elkövetett bármely bűncselekmény miatt, de a közönséges bűncselekményekre nézve a katonai büntető bíráskodás hatálya a tényleges viszony megszűntével szabályként véget ér. A katonai büntető bíráskodásnak ez az időbeli hatálya közönsége> bűncselekményekre nézve a Kbp. 16. §-ának 1. bekezdése értelmében csal akkor tart — kivételképen — tovább, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság vagy a helyi hatóság, az illetékes parancsnok, vagy az illetékes bíróság még a ténylegességi viszony megszűnte előtt, vagyis