Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

106 Hatásköri bíróság határozatai. a községekhez utalt állami és törvényhatósági ügyekkel járó ügyviteli tennivalókat is — látja el (126-000/1902. B. M. számú rendelet 1. §-a). A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. t.-c. 59. §-ának 1. bekezdése értelmében a rendőri büntetőbíráskodás körébe tartozó ügyekben kis- és nagyközségekben elsőfokon a főszolgabíró vagy szolgabíró dönt. Ennek a szakasznak utolsó bekezdése, illetőleg az 1935. évi IV. t.-c. 281. §. 2. bekezdése szerint pedig mezőrendőri és erdei kihágási ügyekben, ha a kár vagy az 1894. évi XII. t.-c. 110. §-ában jelzett kárigény 40 pengő értéket nem halad meg, a följelentés a községi bírónál is megtehető, amely esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai szerint ítélkezik. A rendőri büntetőbíráskodás egységes szabályozása tárgyában kibocsátott 65.000/1909. B. M. számú rendelet 241. §-a értelmében a községi bíróság tagjai: nagyközségben a bíró az elöljáróság egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével, kisközségben a bíró az elöljáróság két tagjával, akiknek egyike ha jelen van, a körjegyző. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel a szóbanforgó községi jegyzői intézkedés — amely mint már fentebb említve volt egyébként is egyszerű átirat — az eljárásra hivatott hatóság részéről hozott szabályszerű, hatásköri összeütközés előidézésére alkalmas közigazgatási hatósági határozatnak nem tekinthető. (1934. márc. 17. — 1940. Hb. 65.) 408. 1894 :XIL t.-c. 108. §. A mezőrendőri kihágásból származó kártérítés megállapítása minden olyan esetben a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, amikor a rendőri büntető bíróság a követelés alapjáúl szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével a kihágást megállapítva érdemleges határozatot hoz és a sértett a kihágásból eredő kárát a rendőri büntető bíróság előtt érvényesítette. Ilyen esetben a kártérítési követelést a mezőrendőrí kihágási ügytől elválasztani és a rendes bíróság elé utalni nem lehet. Hb. Ennek a hatásköri összeütközési esetnek lényege az, hogy egyfelől mezőrendőri kihágás miatt tett följelentés folytán — amely följelentésben a sértett a kihágásból eredő kárának a megtérítését is kérte — a kalocsai járás főszolgabírája kizárólag a kihágás tárgyában ítélkezett, mert az eljárás során a sértett kárának érvényesítésétől elállott azzal, hogy azt majd polgári bíróság előtt követeli. Ezután a kihágásból eredő kár és a közigazgatási hatóság előtt fölmerült ügyvédi költség megítélése iránt fizetési meghagyás alapján folyamatban volt perben a kalocsai kir. járásbíróság — abban a feltevésben, hogy a főszolgabíró a sértettet kártérítési követelésével polgári bíróság elé utasította — nem állapította meg a hatáskörét; másfelől a szóbanforgó kárkövetelés és fölmerült ügyvédi költség megállapítása iránt a közigazgatási hatóság előtt indított újabb eljárás során úgy a kalocsai járás főszolgabírája, mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja jogerősen megtagadták a hatáskörüket.