Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

98 Hatásköri bíróság határozatai. vagy vallási jellegű munkakört betöltő alkalmazottai között fennálló jog­viszony közjogi természetű. Állandó hatásköri jogszabály, hogy a közjogi jogviszonyból származó ügyek csak abban az esetben tartoznak a rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen természetű ügyeket kifejezetten pol­gári per útjára utalja. Olyan törvényes jogszabály azonban nincsen, amely az izraelita auto­nóm orthodox hitközségi hitoktatónak a hitközséggel szemben, felmondási időre járó fizetése iránt támasztott — s a fentebb kifejtettek szerint köz­jogi jogviszonyból származó — követelését a rendes bíróság elé utalná. Következőleg a kereseti követelés elbírálására a rendes bíróság nem hivatott. De nem tartozik a szóbanforgó követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe sem. A m. kir vallás- és közoktatásügyi miniszter által az izraelita hitügy szervezése tárgyában kibocsátott 26915/1871. V. K. M. eln. számú rendelet 11. §-a értelmében a hitközségek kebelében vagy hitközségek között föl­merülő hitközségi viszályokat — az e szakasz szerinti — választott bíró­ságok döntik el. A rendelet 12. §-a pedig kifejezetten intézkedik a kizá­rólag közigazgatási vagy pénzügyi természetű viszályok eldöntése céljá­ból alakítandó választott bíróságokról. Az idézett rendelethelyek egybevetett értelme szerint tehát az izraelita autonóm orthodox hitközség és tagjai között fölmerülő minden vitás hit­községi természetű ügy elbírálása általában a rendelethelyekben megjelölt ^ álasztott bíróságok elé tartozik. Ezeket a rendelkezéseket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter 1191/1888. eln. számú rendeletével akként módosította, hogy amennyi­ben a felek az előírt hitfelekezeti választott bíróságnak magukat alávetni nem akarják, közigazgatási ügyekben a közigazgatási hatósághoz fordul­hatnak. Ezt a rendelkezést a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 97929/1904. számú körrendeletével megerősítette. Az orthodox izraelita hitközségek kívánságára azonban a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszter 4249/1905. V. K. M. eln. számú rendeleté­vel elrendelte, hogy — az 1871. évi október hó 22-én kelt legfelsőbb elhatá­rozás alapján 1871. évi november hó 15. napján 26915. szám alatt kibo­csátott vallás- és közoktatásügyi miniszteri körrendelettel közölt orthodox izraelita szervező szabályzat értelmében — kizárólag az orthodox izraelita hitközségekben fölmerülő viszályos ügyek a közvetítő bizottság közben­járása mellett alakított autonóm választott bíróság által intéztessenek el. E rendeletben kimondotta a miniszter azt is, hogy a közigazgatási ható­ság az 1191/1888. V. K. M. eln. számú szabályrendelet végpontja szerint csupán akkor illetékes ilyen ügyekben eljárni, ha azok egyfelől orthodox, másfelől pedig kongresszusi vagy statusquo ante alapon szervezett hitköz­ségek között fordulnak elő. A rendeletben a miniszter miheztartásul kö­zölte, hogy az előforduló esetekben az orthodox hitközségeket vagy azok

Next

/
Thumbnails
Contents