Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

94 Hatásköri bíróság határozatai. irányuló kérelem elbírálására a rendes bíróság hivatott, bármi legyen az ilyen kérelem tény és jogalapja. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy az a körülmény, hogy az 1881. évi LX. t.-c. 179. §-ában meghatározott kimerítő (taxativ) felso­rolás alá tartozó esetekben van csak helye az ingatlanárverés megsemmi­sítésének és hogy a jelen ügyben a kérelmező ezektől eltérő más jogcímen kérte az ingatlanárverés megsemmisítését, a hatáskör megtagadására ala­pul nem szolgálhat; mert az, hogy. ingatlanárverés megsemmisítésének helye lehet-e vagy sem, már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozó kérdés. Mindezeknélfogva ebben az ügyben a k.-i m. kir. pénzügyigazgatóság, mint közigazgatási hatóság és a telekkönyvi hatóságként eljárt sz.-i kir. já­rásbíróság, mint rendes bíróság között felmerült nemleges hatásköri össze ütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszün­tetni. Ez nem zárja ki, hogy a m. kir. Kincstár javára bekebelezett köztar­tozás fenn nem állására és jogosulatlan voltára vonatkozólag a beadvány­ban felhozott körülmények alapján — amelyeket a Hatásköri Bíróság az árverés megsemmisítésére irányuló kérelem indokolásának minősített — a kérelmező az 1881. évi LX. t.-c. 196. §-ának utolsó bekezdése értelmében, kifejezett ilyen kérelem előterjesztésével, az illetékes pénzügyi hatóságnál orvoslást ne kereshessen. A Hatásköri Bíróság W. Á.-nak a törvényes határidőben ügyvédi kép­viselet nélkül benyújtott nyilatkozatnak minősülő beadványát az 1907. évi LXI. t.-c. 13. §. 1. bekezdésének utolsó mondata értelmében hivatalból visszautasította. Az 1907. évi LXI. t.-c. 13. §-ának 1. bekezdése ugyanis kimondja, hogy a nyilatkozatot a félnek ügyvédi képviselettel kell benyújtania és az ügyvéd köteles a polgári peres ügyekre fennálló szabályoknak meg­felelő alakban kiállított meghatalmazását az ellenjegyzéssel ellátott nyilat­kozathoz csatolni. Az e rendelkezéseknek meg nem felelő nyiatkozatot pe­dig hivatalból vissza kell utasítani. (1941. febr. 10. — 1940. Hb. 67.) 392. 1930: XXXIV. t.-c. 65. §. Végrehajtás 25 pengőt meg nem haladó követelés erejéig. Hb. Az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó ennek a nemleges hatásköri összeütközési esetnek lényege egyfelől az. hogy a b.-i k. kir. járásbíróság által 300 pengő tőke és járulékai erejéig kiállított végrehajtható kiadmány alapján a végrehajtató által 24 pengő 90 fillér erejéig ingókra foganatosítani kért végrehajtás eszközlését Bu­dapest székesfőváros VI. kerületének elöljárója, mint közigazgatási ható­ság hatáskör hiányára hivatkozással jogerősen megtagadta. Másfelől az, hogy a fentmegjelölt végrehajtató kiadmányok alapján a végrehajtásnak az előbb részletezett összeg erejéig a végrehajtató ké­relmére ingókra történő foganatosítását a bírói kiküldött megtagadta arra hivatkozva, ho^y a behajtani kívánt követelésrész nem haladja meg a 25

Next

/
Thumbnails
Contents