Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári 93 ügyekben. — Végrehajtási ügyek. 391. Ságként eljárt sz.-i kir. járásbíróság jogerősen megtagadták az egyik hátrább álló jelzálogos hitelező által előterjesztett olyan kérelemnek az érdemi elbírálását, amely kérelem szerint a megtartott árverés érvényteleníthessék és a bekebelezett köztartozás töröltessék, mert a m. kir. Kincstár a végrehajtást szenvedőtől adót nem követelhet és így a kért és foganatosított árverés nem volt jogszerű. Ekként ebben az ügyben a m. kir. pénzügyigazgatóság, mint közigazgatási hatóság és a telekkönyvi hatóságként eljárt kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következők alapján. A jelen ügyben a hatáskör kérdésének eldöntésénél az előterjesztett kérelemnek jogi jelentése, jogi tartalma az irányadó, amelyet ném a kérelmező által használt kifejezésekből, hanem a kérelem alapjául szolgáló tényelőadás jogi értelmezése szerint kell megállapítani. Ebben az ügyben az irányadó tényállás szerint a kérelmező a m. kir. pénzügyigazgatóságtól azt kérte, hogy a pénzügyigazgatóság a megtartott árverést érvénytelenítse és ezzel az üggyel kapcsolatosan a telekkönyvileg bekebelezett adókövetelést vegye törlésbe. Kérelme alapjául pedig lényegileg azt adta elő, hogy a, végrehajtást szenvedőnek köztartozása nem állott fönn. Vele szemben tehát köztartozást érvényesíteni nem lehetett, így & végrehajtást szenvedő ingatlanára kért és foganatosított árverés nem volt jogos. Ez a kérelem lényegében a köztartozás behajtása céljából megtartott árverés megsemmisítésére, nem pedig az árverés megtartásának alapjául szolgált bekebelezett köztartozás törlésére irányul. A kérelem alapjául szolgáló tényelőadás szerint ugyanis a végrehajtást szenvedő ingatlanára nemcsak jelzálogjog bekebelezés történt, hanem ennek alapján árverés is tartatott. Az árverés megtartása folytán pedig a jelzálogjog telekkönyvi bekebelezésén túlmenő jogi cselekmény is eszközöltetett, amelynek jogi hatásait utólag — az árverés megtartása után — kizárólag az árverés alapjául szolgáló jelzálogjogok törlésével megszüntetni nem lehet. Egyébként is az árverés alapjául szolgáló jelzálogjogok fenn nem állására és jogellenes bekebelezésére és ezért törlésükre hivatkozás az árverés megsemmisítésére irányuló kérelem tény és jogalapja, azaz indokolása. Ezekre tekintettel az előterjesztett kérelem — a helyes jogi minősítés szerint — köztartozás behajtása céljából megtartott ingatlan árverés megsemmisítésére irányul. A köztartozás behajtása céljából elrendelt ingatlanvégrehajtás során az ingatlanra az árverést a 600/1927. P. M. számú rendelet (K. K. H. Ö.) 79. §-ának 9. bekezdése értelmében az illetékes telekkönyvi hatóság foganatosítja a bírósági végrehajtásra érvényes jogszabályok alkalmazásával. E törvényes rendelkezés folytán pedig az árverés megsemmisítésére.