Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári 87 ügyekben. — Közszolgálati jogviszony. 387—388. előzi meg. A fegyelmi eljárás és ezzel kapcsolatos felügyeleti eljárás pedig minden kétséget kizáróan bizonyos függő viszonyt, függő helyzetet kíván meg, amiről a nem állandóan alkalmazott szakértő tekintetében egyáltalán nem lehet szó. Ezek szerint tehát az 1936. évi III. t.-c. 4. §. 1. bekezdésének 5. pontja a szakértők tekintetében helyesen úgy magyarázandó, hogy az csak a bíróságoknál állandóan alkalmazott szakértőkre terjed ki. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy az 1936. Hb. 28/6. szám alatt hozott határozatában csak az állandóan alkalmazott bírósági szakértőkre mondotta ki, hogy az ilyen szakértő ellen indított fegyelmi eljárás a rendes bíróság, mint fegyelmi hatóság hatáskörébe tartozik. E határozat indokolása szerint ugyanis az ilyen állandóan alkalmazott bírósági szakértő, amikor a bíróságtól nyert kirendelés alapján szakvéleményt ad, szakvéleményében foglalt nyilatkozat szempontjából hivatali alkalmaztatása körében hivatalos — közalkalmazotti — minőségben jár el, tehát ez a véleményező működése magángyakorlat folytatásának semmiesetre sem tekinthető. A nem állandóan alkalmazott bírósági szakértő működéséről azonban ezt megállapítani nem lehet, mert pusztán abból az okból, hogy a bíróság bizonyos ügyben szakértőnek kinevezte — más hivatali kapcsolat hiányában — ez a működés nem tekinthető hivatali alkalmaztatása körében, közhivatalnoki minőségben kifejtett tevékenységnek. A fegyelmi felelősség szempontjából tehát lényeges különbség van az állandóan alkalmazott és a nem állandóan alkalmazott bírósági szakértő között épen az állandó alkalmaztatásból folyó hivatali viszony és az ezen alapuló függő helyzet miatt. Erre tekintettel és mert a fegyelmi és felügyeleti eljárás hivatali kapcsolatot és ezen alapuló függő viszonyt tételez fel, a nem állandó szakértővel szemben a bírói fegyelmi eljárás hatáskörét megállapítani nem lehetett épen a hivatali kapcsolat és a függő helyzet hiánya miatt. Következőleg ebben az ügyben az eljárás az 1923. évi XVII. t.-c. alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1941. márc. 17. — 1940. Hb. 23.) 387. 1923: XXXV. t.-c. A fennállott köszolgálati jogviszony folytán járó végkielégítés független attól, hogy annak esedékessé válása tekintetében terhel-e valakit vétkesség vagy sem. (1940. dec. 16. — 1940. Hb. 44.) 388. 1927: XXL t.-c. 223. §. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, mint az Országos Mtunkásbíztosító Pénztár jogutódának nyugdíjasa alkalmazotti jogviszonyából eredő vitás ügyeiben az Országos Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottai nyugdíjintézetének szabályzatát kell alkalmazni. Hb. A 132.500/1925. N. M. M. számú rendelet — amely a 73. §. 1. bekezdése értelmében úgy tekintendő, mint az Országos Munkásbiztosító