Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásk. polg. ügyekben. — 85 Gazd. munkaszerződések. 382—385. — Közszolg. jogviszony. 386. telés, mert mezőgazdasági munkásainak jogellenes cselekményére (szerződésellenes magatartásra) van alapítva és az igény tényleges vagyoni hátrány (kár) felmerültének igazolásától függ. A követelés összege egyénenkint nem haladja meg a 100 pengőt. Erre az irányadó tényállásra tekintettel pedig, a fent kifejtettek értelmében ennek az igénynek az elbírálására az 1898. évi II. t.-c. 72. §-a alapján a közigazgatási hatóság hivatott. (1941. jún. 23. — 1941. Hb. 17.) 385, 1898: IL t.-c. 46., 72., 73. §., 1900: XXIX. t.-c. 36. §, A termelő gazdaságában alkalmazott dohánykertész által felfogadott gazdasági munkásoknak, illetőleg napszámosoknak megszolgált munkabérkövetelése ügyében a közigazgatási hatóságnak csak akkor van hatásköre, ha a gazdasági munkás a törvényben megkívánt alakszerű szerződést kötött, vagy ha a gazdasági napszámosnak munkásigazolványa van. Ellenesetben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1940. okt. 7. — 1940. Hb. 32.) Közszolgálati jogviszony. 386. 1923: XVII. t.-c. 35. §., 1936: III. t.-c. 4. §. A nem állandóan alkalmazott, hanem a bíróság részéről egy ügyre kinevezett mérnökszakértő ellen a bíróság előtti szakértői működése és szakvéleménye miatt tett fegyelmi feljelentés folytán megindult fegyelmi eljárás az 1923. évi XVII. t.-c. szerinti fegyelmi hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. A mérnöki rendtartásról szóló 1923. évi XVII. t.-c. 35. §-ának 1. bekezdése szerint a kamara tagjai mérnöki magángyakorlatukat illetően a kamara fegyelmi hatósága alá tartoznak akkor is, ha reájuk köz- vagy magánalkalmaztatásuknál fogva más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed. A kir. ítélöbíráknak és kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről alkotott 1936. évi III. t.-c. 4. §. 1. bekezdésének 5. pontja szerint pedig a fegyelmi felelősség tekintetében a törvényben megállapított szabályok alá tartoznak „a nem rendszeresített álláson vagy állandó fizetés nélkül alkalmazott egyéb bírósági tagok (ülnökök) és szakértők, ide nem értve a tolmácsot". Az idézett törvényszakasz utolsó bekezdése kimondja azt is, hogy ebben a szakaszban felsorolt személyek csak megjelölt alkalmazásuk ideje alatt esnek a jelen törvény rendelkezései alá és nem az itt megjelölt alkalmazásuk körében elkövetett fegyelmi vétségek a jelen törvény alapján csak az 5. §. 2. pontja szempontjából bírálhatók el. Az irányadó tényállás alapján a fenti törvényes rendelkezésekre tekintettel a jelen ügyben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a nem ál-