Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

76 — Pénzügyi jog. — rozva a szerződésben, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak egy havi összege 500 P-t meg nem haladhat. (Kb. 5375/1938. P. sz. — 2010. E. H. — Pod. 1939. évi 3. f. 66.) 244. ,1930: XXXIV- tc. 69. §. — A bírósági végrehajtó által a végrehajtás nemleges eredményéről készült jegyzőkönyveket — tekintet nélkül arra, hogy a nemleges végrehajtási jegyzőkönyv a költségek megállapítását is tartalmazza, tehát az 1930. évi XXXIV. tc. 69. §-a alapján hivatalból történő megállapítást is magában foglal — az illetéki díjjegyzék 53. tétele alapján, mint hivatalos jelentést az illetékmentesség nem illeti meg; az ilyen jegyzőkönyv az 1914: XLIII. tc. 1. §-ának 2. pontja szerint illetékköteles. (Kb. 52/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 49.) 245. 5100/1931. M. E. sz. r. 33. §. — Az 5100/1931. M. E. sz. rendelet 33. §-ában meghatározott fuvarokirati illeték csak gépkocsival való fuvarozással kapcsolatosan követelhető, lóvontatta szekérrel történő fuvarozás esetén nem. (Kb. 5828/193^. P. sz. — M. K. LVII. évf. 37.) 246. 6100 1932. M. E. sz. r. 8. §. 2. bek. — A bevásárlásikartellmegállapodások illetékének alapja: a megállapodással védett körben, a megállapodás tartama alatt, a résztvevők által vett anyagokért vagy egyéb szolgáltatásokért kikötött bármilyen ellenérték. (Kb. 17.784 /1937. P. sz. — 2038. E. H. — 1939. jan. 15. — Pod. 1940. évi 2. f. 30.) 247. 111. díjj. 32. t. — Áruszállítás engedményezéséről kiállított okirat az illetékdíjjegyzék 32. tétele g) pontjának világos értelme szerint a vételi szerződésekre megállapított illeték alá esik. Ha az okirat nem közvetlen fizetési kötelezettség alá, hanem kiszabás alá esik, a bemutatás késedelme miatt az illetékszabályok 129. §-a szerinti bírságot kell alkalmazni. (Kb. 6577/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 52.) 248. 111. díjj. 59. t. — Az illetékszabályok 16. §-a második bekezdésének és 9. §-ából az első bekezdés második mondatának összevetett helyes értelme szerint a feltételesen illetékmentes okirat illetékkötelezettsége az okirat felhasználásakor keletkezik ugyan, de az illeték mértéke szempontjából az okirat kiállítása időpontjának megfelelő hatállyal. (Kb. 8607/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 26.) 249. 111. díjj. 59. t. 4. p. — A kereskedelmi levelet feltételes illetékmentességétől nem fosztja meg az a körülmény, hogy a levélnek a küldőtől a címzetthez juttatása kézről-kézre való átadással történik. (Kb. 11.515/1938. P. sz. — M. K. LVIII évf 26.) 250. 111. díjj. 43. tét. _ Az illeték díjjegyzék 43. tétele alá, -a második bekezdés második mondataként felvett az a szöveg,