Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Tehérrendezési és gazdaadósok védettségével kapcsolatos 893 eljárás. 118 b. — K. A felperesek a csatolt 10.877/193:5. sz. iratok szerint az elárverezett, a b.-i 943. és 7073. sz. tkvi betétben felvett 10 kat. hold 47 négyszögöl nagyságú ingatlanainak védett birtokká nyilvánítását kérték. A bekebelezett terhek messze meghaladták a 175 K 77 fillér kataszleri tiszta jövedelem 40-szeres szorzatát. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű alperes követelése záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgált törlesztéses (annuitásos) dollárkövetelés volt, s a csatolt árverési iratokból kitünőleg a kamatot is magában foglaló egy törlesztő részlet 55.83 dollár volt, amely 5.7176-os aranydollár árfolyamon átszámítva 319 P 21 fillért tett ki. Felperesnek tartozása eszerint a 3800/1932. M. E. sz. rendelet 4. §. 2. pontjának c) alpontja alá esik, — de mivel a gazdaadós felperesek bekebelezett tartozása meghaladta a kat. tiszta jövedelem 40-szeres szorzatát, — a felpereseket megillető kedvezmények feltételei tekintetében a 3800/1932. M. E. r.-nek nem a II. fejezetben, közelebbről annak 4. §-ában, hanem a III. fejezetben meghatározott feltételek az irányadók. E III. fejezet 27. és 30. g-ainak, valamint 31. §-ának 2. bekezdése 1. pontjának a rendelkezése pedig az, hogy a 4. §. 2. c) pontjában meghatározott követelés behajtása végett az ingatlant ,,1932. évi október hó 31. napjáig árve-. résen eladni nem lehet, a már kitűzött árverési határnapokat a végrehajtást szenvedő kérelmére — hatályon kívül kell helyezni", — ha és amennyiben az adós egy törlesztő részletet lefizet. A m. kir. Kúria a Te. 40. §-a alapján K. András, N. Mihály, N. Gábor és V. Margit érdektelen tanúk vallomása alapján megállapítja, hogy az I. r. felperes az árverési határnapon, 1932. október hó 10. napján, — az árverés megkezdése előtt, — a bírósági végrehajtó asztalára egy törlesztéses részletnek az I. r. alperes részére az ott levő megbízottja, dr. L. Frigyes b.-i ügyvéd kezéhez való kifizetés végett 350 P-t letett, — nevezett megbízott azonban kijelentette, hogy a pénzt ugyan elfogadja, az árverést azonban megtartja. Az I. r. felperes erre megzavarodván, a pénzt visszavette. Az árverés megtartatott és az ingatlanokat a II. r. alperes megbízása folytán és részére ugyanazon dr. L. Frigyes ügyvéd vette meg, aki egyúttal az I. r. alperesnek megbízottjaként foganatosította az árverést. Ily tényállás mellett I. r. alperes jogosulatlanul tartotta meg az árverést. Ugyanis a hivatkozott anyagi jogi szabálynál fogva az egy törlesztési részlete1: magában foglaló 350 P-nek a bírósági kiküldött előtt történt lefizetésével és az árverés felfüggesztése iránti kérelem előterjesztésével megszűnt I. r. alperesnek az árverés megtartásához való joga. A 3800/1932. M. E. sz. rendeletben meghatározott többrendbeli kedvezmény közül csak ez utóbbit tartva szem előtt, úgy az előbb hivatkozott 30 §., mint a 8. és 19. §-ok (. . . mint a fejben . . .) Ez az eset pedig a jelen ügyben fennforgott. Az I. rendű alperes ugyanis úgy a telekkönyvből, mint az árverési hirdetménybő1 ismerte a felperesek ingatlanait terhelő tartozások nagyságát, --