Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

884 — Csődjog. hajtás elrendelése iráni előterjesztett kérelmével elutasította az alapon, hogy végrehajtási szenvedő ellen 19.37. május hó 13-iki joghatállyal kényszerc«\ességi eljárás indult, az egyesség jóváhagyását tartalmazó 'végzés 1937. szeptember 29-én kelt s 1937. december 8-án jelent meg a Budapesti Közlönyben; az egycsség tartalma szerint az egyességi összeg 1938. évi január bő 7-én kezdődően részletekben volt fizetendő, a végrehajtató kielégítési végrehajtást 1937. november hó 24-én kérte, ekkor pedig végrehajtást szenvedőnek a létrejött egyesség értelmében esedékes tartozása nem volt. Ezt a végzést végrehajtató támadta meg felfolyamodással. A m. kir. Kúria a felfolyamodást alaposnak találta. A kielégítési végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló ítéleti rendel kezés ugyanis kétoldalú és mindkét félre nézve kötelezettséget állapít meg' Alperes árút tartozik szolgáltatni, viszont árú ellenében a felperes pénzt tartozik fizetni. Egyik követelés sem lett a kényszeregyességi eljárásban bejelentve, de tulajdonképen pénzadósnak nem az alperes, hanem a felperes jelentkezik. Ily jogi helyzet mellett pedig a felperesi követelés nem esik a kényszeregyességi eljárás hatálya alá s így nem vonatkozik reá a 6310/1927. M. E. sz. rendelet 2. §-a, illetve 7. g-ának az a rendelkezése, amely szerint a kényszeregyességi eljárás folyamatban léte alatt végrehajtást elrendelni nem lehet. Minthogy ezek szerint a felperes jogosan kérheHe a kielégítési végrehajtás elrendelését, a fclfolyamodási bíróság végzését megváltoztatni és az elsőbíróságnak a kielégítési végrehajtást rendelő végzését kellett helybenhagyni, mégis azzal a változtatással, hogy a kiszabandó pénzbírság mérvét a végrehajtás tárgyának értékéhez képest a rendelkező rész szerint leszállítani kelleti. A sikerre vezetett felfolyamodás költsége az arra okot szolgáltató végrehajtást szenvedőt terheli. (1939. dec. 13. — Pk. V. 3974/1938.) 1176. Ke. 60. §. — Beszámítható viszontkövetelés érvényesítése kényszeregyességi adós ellen. — A kényszeregyességi adós hitelezőjének azt a követelését, amellyel szemben a kényszeregyességi adósnak ellenkövetelése van, az egyességi eljárás nem érinti, az ellenkövetelés értéke erejéig tehát a hitelezők a követelését a maga teljességében érvényesítheti az egyességi eljárás elrendelése ellenére is. Az érvényesítésnek egyik módja pedig a beszámítás, s amennyiben a kényszeregyességi adós követelésével szemben az adós hitelezője a saját követelését beszámítja, a beszámítás folytán vele szemben a kényszeregyességi adós követelése megszűnik. K. Az irányadó tényállás szerint alperesnek a felperes által érvényesített 5557 P 15 fillért (ez a fellebbezésben leszállított kereseti összeg) meghaladó követelése áll fenn a felperessel, illetőleg a kényszeregyességi tömeggel szemben. Az alperesnek ez a követelése a kényszeregyességi eljárás megindítását megelőzőleg keletkezett, mert a kereseti előadás szerint az alperes a heszá-