Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Biztosítási végrehajtás. 1164—1165. — 87:5 A felfolyamodási bíróság ezt a végzési megváltoztatta és a végrehajtatónak biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérelmét elutasította és a végrehajlatót költség fizetésére kötelezte azzal az indokolással, hogy az elsőhíróság ítéletét 1938. január 29-én, a másodbíróság pedig 19.39. március hó 7-én ho/ta és azt a felperes személyes és képviselője jelenlétében ki is hirdette, s jóllehet ezután már a felperesnek kielégítési végrehajtási joga is megnyílt, mégis 1939. április 20-án biztosítási végrehajtást kéri a Pp. 51. §-ára való hivatkozással. Ily tényállás mellett pedig a biztosítási végrehajtás kérelmezése nyilván mint költséget szaporító ügyvédi tevékenység felesleges és az ítélet meghozatala után célját is vesztetie. A m. kir. Kúria megítélése szerint azonban a felfolyamodási bíróságnak döntése nem helytálló. (. . . Mint a fejben . . .) Igaz ugyan, hogy a fellebbezési bíróság ebben az ügyben 1939. március 7-én hozott jogerős ítéletet, amelyet a felperes jelenlétében ki is hirdetett 'és a felperes biztosítási végrehajtás iránti kérelmét 1939. évi április hó '20. napján, tehát a másodbírói ítélel meghozatala után adta be, ámde mégis olyan időben, amikor a felperesnek a kielégítési végrehajtás kéréséhez való joga még meg nem nyílott. Ugyanis a másodbírói ítélel az alperesnek csupsn 1939. április hó 27-én kézbesítletett, a felperesnek kielégítési végrehajtáshoz való joga tehát a teljesítési határidő leteltével, 1939. május hó 13-án nyílott meg és így ezelőtt a biztosítási végrehajtás kéréséhez 1939. évi április hó 20-án a joga még megvolt. Ezért a felfolyamodási bíróság végzéséi a rendelkező rész értelmében megváltoztatni és mert a fellolyamodása sikerre vezetett, az arra okot szolgáltató végrehajtást szenvedőt a felfolyamodási költségekben is marasztalni kellett. (1939. okt. 19. — Pk. V. 4826/1939.1 1165. Vht. 225. §. — Biztosítási végrehajtás elrendelése bérbeadó engedményese javára. — A Vht. 225 §-a értelmében lejárt, de 2 évnél hosszabb időről hátralékban nem levő bérpénz erejéig a bérelt helyiségben levő ingóságokra a — bérleti viszony kimutatása esetén — a bérbeadó kérelmére biztosítási végrehajtást kell elrendelni a veszély valószínűségének és a követelés összegének az igazolása nélkül is. A bérbeadónak ez a joga nem személyéhez kötött, hanem a követeléshez fűződő jog, megilleti tehát a bérbeadó jogügyleti engedményesét, sőt törvényes engedmény címén azt a harmadik személyt is, aki a bérbeadónak a bért kifizeti. K. (. . . Mint a fejben . . .) A most elbírálás alád álló esetben az 1931). évi szeptember és október hónapokra járó béri a bérbeadónak kifizető végrehajtató a végrehajtást szenvedő bérlőtársának a felesége voll ugyan, a bérleli viszonyban azonban saját személyében részt nem veti s a bérbeadóval szemben a bérösszeget illetőleg semmiféle kötelezettségben nem állolt. Ehhez képest olyan harmadik személynek minősül, aki a bér kifizetése