Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Sorrendi eljárás. t!54—1155. S6:> a foglaltatókkal, hanem az engedményesekkel és általában bármely igénnyel fellépő harmadik személlyel szembén is érvényesítheti. — II. Az államkincstár és a helyhatóság a beszámítási, illetve kielégítési jogát a vele szemben fennálló követelés átruházása esetén az engedményessel szemben az engedményezőt terhelő köztartozások közül nemcsak azok erejéig gyakorolhatja, amelyek az átruházás előtt váltak esedékessé, hanem a m. kir. Kincstárt, illetve a helyhatóságot a beszámítási és az ezzel kapcsolatos elsőbbségi kielégítési jog mindaddig megilleti, amíg adósának követelését ki nem fizette. /' K. A másodbíróság a végzése indokolásában helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hui^y (...mint a lejben I. a. . . .1 E mellett a különben helyes állásfoglalás mellett azonban tévesen jutott aira a következtetésre, hogy az államkincstár és a helyhatóság a beszámítási, illetve kielégítési jogát a vele szemben fennálló követelés átruházása esetén az engedményessel szemben az engedményezőt terhelő köztartozások közül csak azok erejéig gyakorolhatná, amelyek az átruházás előtt váltak esedékessé. A K. K. H. ö. 53. §-a 12. pontjának szövege ugyanis az ily jogkorlátozásra nemcsak hogy semmi támpontot nem nyújt, hanem ellenkezőleg annak helyes értelmezésével csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a m. kir. Kincstárt, illetve a helyhatóságot a beszámítási és az ezzel kapcsolatos elsőbbségi kielégítési jog mindaddig megilleti, amíg adósának követelését ki nem fizette. Mivel pedig az adott esetben, — amint arra a másodbíróság helyesen mutatott reá, — a bírói letétbe helyezés nem a fizetés hatályával történt, a m. kir. Kincstár elsőbbségi igényével a sorrendi tárgyaláson még felléphetett. U940. febr. 23. — Pk. V. 4772/1939.) 1155. (Vht. 190. §.), 24.000/1929. I. M. 16. §. 2. bek., 62.800/1929. I. M. — Telekkönyvi bejegyzésből és annak alapjául szolgáló okiratból ki nem tűnő tények figyelembevételének kizártsága dologi kielégítésnél. — Dollár átszámítása sorrendi eljárásban. — LA telekkönyvi bejegyzésből és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból ki nem tűnő ténykörülmények a dologi kielégítés szempontjából még akkor sem jöhetnek figyelembe, ha azok kötelmi jogi alapon marasztaló bírói ítéletben nyernek is megállapítást. — II. A 24.000/1929. L M. számú rendelet 16. $-a és az annak kiegészítése tárgyában kiadott 62.800/1929. I. M. számú rendelet, — más magyarázatot meg nem engedő világossággal, — akként rendelkezik, hogy a dollárt pengőre a sorrendi tárgyalást megelőzően utoljára jelzett középárfolyamon kell átszámítani. Az átszámítás módjának meghatározása nélkül dollárban bejegyzett követelés dologi kielégítésének ez a tételes jogi szabályozása pedig kizárja az átDöntvénytár 1940. bb