Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Végrehajtás ingóságokra. 1150. — 861 Mindezek szerint az árverés alá bocsátott ingatlannak a kikiáltási i'ira nem 8687, hanem 17.000 pengő volt, — ugyanis helyesen nem tekinthető kikiáltási árnak az olyan összeg, amelyhez a kiküldött végrehajtónak nyomban hozzá kell tennie, hogy az ingatlan ennél magasabb összegen alul ia jelen esetben csak kétszer akkora összegen alul) nem adható el, — az árverelni szándékozóknak az árverés megkezdése előtt nem 868 pengő 70 fillér, — hanem 1700 pengő bánatpénz összeget kellett volna letenni és a kikiáltási árnak a bekövetkezett megváltoztatása és a bánatpénz 1700 pengöiivi összege nem volt hirdetmény útján közzétéve, és végrehajtást szenvedő (felperes) az árverés megsemmisítése iránt perenkívüli úton folyamatba tehető jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, — anélkül, hogy az árverés megsemmisíttetett volna. (... Mint a fejben ...) Ehhez képest — a vitatott anyagi joga érvényesítése érdekében joga volt végrehajtást szenvedőnek (felperesnek) a jelen pert folyamatba tenni. Az 1881. évi LX. tc. 147. §-ának c) és e) pontjai szerint — az árverés elrendelése esetében a kibocsátandó hirdetménynek egyebek között tartalmaznia kell a megállapított kikiáltási árat és a venni szándékozók által leteendő bánatpénz összegét; ugyanezen törvény 152. §-ának az első bekezdése, valamint ugyanennek a törvényhelynek a harmadik bekezdése és illetve az 1908. évi XLI. tc. 23. §-a értelmében a kikiáltási árat és a bánatpénz összegét tartalmazó árverési hirdetmény — annak, egyebek között a telekkönyvi hatóságnál való kifüggesztésén felül — 5000 pengőt meghaladó kikiáltási ár esetében, —- minő az adott eset, egyszer a hivatalos lapban is közzéteendő. A kikiáltási ár és a bánatpénz összege megfelelő közhírré tételével az a cél, hogy az árverelni kívánó közönség minél szélesebb rétege szerezzen tudomást nemcsak az árverés" tárgyáról, hanem arról is, hogy minő összegű a kikiáltási ár és minő összegű bánatpénz letételével kell az árverelni kívánónak az árverésen számolni. Vagyis tehát, a törvénynek a széleskörű hirdetménnyel való célja végeredményben az, hogy az árverés alá bocsátott ingatlan vételára, minél nagyobb árverelő közönség közreműködése mellett, a valóságos értéknek és forgalmi viszonyoknak minél megfelelőbben alakuljon ki. Minthogy pedig az előrebocsátott tényállás szerint a 3191/1937. tk. számú árverési hirdetmény és árverési feltételek az árverés alá bocsátott ingatlan kikiáltási áraként nem 17.000 pengőt és az ennek megfelelő 1700 pengő bánatpénz összeget, hanem 8687 pengő kikiáltási árat és ennek megfelelő bánatpénz összeget tartalmaztak, — minthogy továbbá a másodbíróság Pkf. 1911/1937/19. sz. végzéséhez képest a valóságnak megfelelően helyesen 17.000 pengő kikiáltási árat és ennek megfelelő 1700 pengő bánatpénz összeget feltűntető árverési feltételek pótlólag — sem a telekkönyvi hatóság hirdetményi tábláján ki nem függesztettek, — sem a végrehajtató által a hivatalos lapban közzé nem tétetlek és ez által akadály gördítletett az elé, hogy az árverés alá bocsátott ingatlan árverési vételára, megfelelő verseny útján, a valóságos érték és forgalmi viszonyoknak megfelelően alakuljon ki, és megvolt a le-