Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

854 — Végrehajtási eljárás. — ama kijelentésével akarta bizonyítani, hogy a felperest és gyógyszertárát tönkre akarja és fogja is tenni. A fellebbezési bíróság ezt a bizonyítási indítványt abból az indokból mellőzte, hogy abbeli jogi álláspontja mellett, mikép az alperes az üzemi költségeket előlegezni nem volt köteles és az alperes a zárlat elrendelésének és fenntartásának a kérésénél jogának a gyakorlásában járt el: az ajánlott bizonyítás a döntés szempontjából közömbös. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves, mert (. . . mint a fejben III. a. . ..) A felperes tényállításai ennélfogva — valóságuk esetén — alkalmasak lehetnek az alperes kártérítési felelősségének a megállapítására. A fellebbezési bíróság azonban —• téves jogi álláspontjánál fogva — ezek tekintetében tényállást nem állapított meg, az ehelyütt a Te. 40. §. alapján sem pótolható, a vonatkozó tényállás hiányában pedig a felperes kárigénye érdemben el nem bírálható. Ezért a fellebbezési bíróság megtámadott végítéletét a Pp. 543. §-a értelmében fel kellett oldani. (1940. jan. 25. — P. IV. 5803/1939.) 1142. Vht. 80. §., Jt. 66. 24.000/1929. I. M. 36. §. — Végrehajtás váltóbiztosítéki jelzálogjogra. — A Jt. 66. §-a szerint alapított biztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelésre . .. telekkönyvi bejegyzés nélkül a bejegyzés alapjául szolgáló értékpapír lefoglalásával lehet a Vht. 80. §-a értelmében végrehajtást vezetni s ily esetben végrehajtási úton aljelzálogjogot a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni. K. A váltóból származó követelés jelzálogi biztosításának a Jt. 66. §-a és a 22.000/1929. I. M. sz. rendelet 3. §. 2. bek. értelmében egyetlen módozata a biztosítéki jelzálogjog, még ha a váltót és a bekebelezési engedélyt a Jt.-nek az 1929. évi december 1-én történt életbeléptetése előtt állították is ki. Az 1929. évi január 9-én kelt biztosítéki okirat alapján bekebelezett jelzálog e szerint a Jt. 66. §-a alá eső biztosítéki jelzálogjog. Az ily jelzálogjogra pedig a Jt. 66. §. 2. bek. értelmében „további jogokat telekkönyvi bejegyzés nélkül", a váltókövetelések „átruházására és terhelésére vonatkozó szabályok szerint lehel szerezni". A 24.000/1929. I. M. sz. rendelet 36. §-a ezt a rendelkezést akként részletezi, hogy (. . . mint a fejben . . .) A kifejlettekhez képest helyesen járt el a másodbíróság, midőn az aljelzálog bekebelezésére irányuló megkeresést elutasította. (1940. ápr. 5. Pk. V. 4998/1939.) 1143. Vht. 82. §. — Fenntartással kiállított takarékbetétkönyv végrehajtás alá vonása. — I. A követelés behajtására ügygondnok kirendelése, s az ügygondnoknak a követelés kifizetése céljából történt jelentkezése ebben az esetben a betét megfelelő része felmondásának tekintendő. — II. A követelésnek végrehajtás útján történt lefoglalása által keletkezett tör-