Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Közkórházi ápolási ügyek. 33—34. — 21 Kb. P. megyei város az 1937. évi január hó 1. napjától állandó •segélyezésben részesítette K. M.-t és feleségét, akiknek lakóhely-községéül a vármegye alispánja a panasszal egyébként megtámadott, de ebben a részében nem érintett s így e tekintetben jogerőssé vált vég határozatával K. megyei várost állapította meg. P. megyei város polgármestere a segélyezésbe vételről K. megyei várost csak az 1937. évi április hó 1. napján értesítette. P vármegye alispánja a panasszal e részében megtámadott vég határozatával K. megyei város fizetési kötelezettségét azért nem állapította meg, mert nevezettek nem P. megyei város háztartási költségvetése terhére, hanem a társadalom önkéntes adományából, az ú. n. Egri Norma útján részesültek segélyezésben. P. megyei város polgármestere panaszában ezzel szemben azzal érvel, hogy a jelen esetben nem munkaképes egyénnek munkanélküli sége okából, hanem eltartásra képes hozzátartozó nélküli, elaggott, teljesen munka- és keresetképtelen, vagyontalan szegény ellátásáról van szó s így a felmerült költséget K. megyei város, mint a segélyezettek lakóhely-községe a segélyt nyújtó megyei városnak köteles megtéríteni. K. megyei város polgármestere védiratában azzal érvel, hogy a C0'J0/1931. M. E. számú rendelet 17. §-a értelmében a lakóhely-község a ^szegénysegélyezéssel felmerült költséget csak ab,ban az esetben tartozik a tartózkodási községnek megtéríteni, ha a segélyezés a község háztartási költségvetésében előirányzott összeg terhére történik. Mivel pedig — a védiratban foglalak szerint — az ú. n. Egri Norma rendszerű segélyezés nem a város háztartási költségvetésének előirányzatából, hanem csupán csak a társadalom által felajánlott adományokból fedeztetik, az annak terhére nyújtott segélyezés megtérítését a tartózkodási község jogszerűen nem követelheti. A bíróság a védirattal szemben a panaszt alaposnak találta. A 6000/1931. M. E. számú rendelet 17. §-ában foglalt rendelkezések szerint a tartózkodási hely a segélyezett lakóhelyétől követelheti kiadásainak megtérítését és a szegónyellátással felmerülő szükségletek fedezetét a községi (városi) költségvetésben kell előirányozni. E törvényes rendelkezés szerint tehát az arra rászorultak szegényellátásáról a tartózkodási község, illetve város tartozik gondoskodni. Az a körülmény azonban, hogy a község (város) az e célra szükséges fedezetről miképen gondoskodik, illetve, hogy azt pótadóból, alapítványból vagy pedig adományozásból fedezi-e — az erre vonatkozó törvényes rendelkezés hiányában — a felmerült költség megtérítése tekintetében kihatással nem bír. A 177.200/1924. B. M. számú körrendelet 1. §-ában foglaltak szerint a községi költségvetésnek, a költségvetési év folyamán előreláthatólag felmerülő valamennyi kiadást és az ugyanazon idő alatt várható