Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

22 — Közigazgatási jog. — valamennyi bevételt teljes összegében fel kell tüntetni. E törvényes rendelkezés értelmében tehát a község köteles a szegényellátás szük­ségleteinek megfelelő összeget és az e célra bármily forrásból — teháí a mintegy a községi pótadó emelkedésének kikerülése és egyéb karita­tív célokat szolgáló önkéntes adományozásból is — befolyó összeget a háztartási költségvetésében előírni. Minthogy pedig az ú. n. Egri Norma szerinti szegényellátás i község, illetve város kezelésében történik és azt nem valamely kari­tatív egyesület a hatóságoktól függetlenül végzi, az annak terhére történt segélyezést is oly közsegélyezésnek kell tekinteni, amelynek teljes összegű megtérítését a segélyt nyújtó község a lakóhelytől tör­vényes alapon követelheti. A 6000/1931. M. E. számú rendelet 21. §-ában. foglalt rendelkezés szerint azonban a tartózkodási hely — amennyiben a segélyek meg­térítésére igényt tart — a lakóhelyet a lehetőséghez képest késedelem nélkül köteles értesíteni. Az értesítés elmulasztása esetében pedig a lakóhelytől csak oly összeg megtérítését követelheti, amennyibe a szegénynek a lakóhelyén való segélyezése került volna. Mivel pedig a jelen esetben P. megyei város polgármestere neve­zetteknek az 1937. évi január hó 1. napján történt segélyezésbe vételé­ről K. megyei várost csak az 1937. évi április hó t napján értesítette és azt, hogy a késedelmes értesítés a segélyt nyújtó város önhibáján kívül állott elő, semmivel nem igazölta, a lakóhely községet az 1937. évi január hó 1. napjától ugyanezen év április hó 1. napjáig csak a 0000/1931. M. E. számú rendelet 21. §-ában foglalt mértékig lehetett kötelezni. Természetes azonban, amennyiben a szegényellátás költsége K -en ugyanannyiba vagy többe került volna, mint P.-en, úgy K. erre az időre is a teljes összeget tartozik P. megyei városnak megtéríteni. Fentiekre tekintettel a panasz felett a rendelkező rész értelmé­ben kellett határozni. (Kb. 4902/1938. K. sz. — 1679. E. H. — Kod. 1940. évi 1. f. 22.) 35. ,6000/1931. M. EL sz. r. — A szegénységi fogadalmat tett szerzetes közkórházi (klinikai) ápolásával felmerülő költ­ség" a szerzetesrendet terheli. Kb. Vannak olyan szerzetesrendek, amilyen pl. a J. rend is, ame­lyek tagjaiktól szegénységi fogadalmat kívánnak meg, s amelyek tagjai a rendbe való belépésükkel megszüntetik azt a családi viszonyt is, amely őket hozzátartozóikhoz fűzte. Ezek a szerzetesek hozzátartozóik után nem örökölhetnek, va gyónt saját munkásságukkal nem szerezhetnek és az őket addig a kül­világgal összekötött minden kapcsolat megszüntetésével minden tudá­sukat, erejüket és képességüket a rend szolgálatába kötelesek állítani. Ennek ellénében pedig a rend köteles őket ruházattal, élelemmel ellátni, vagyis őket a rend szabályainak megfelelően eltartani.

Next

/
Thumbnails
Contents