Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

16 — Közigazgatási jog. — eltelt; a 6. pont viszont kimerítő felsorolását adja az ú. n. tanácsköztársaság olyan volt alkalmazottainak, akik egyszersmindenkorra meg vannak fosztva az országgyűlési képviselővé, képviselőtestületi taggá (1929:XXX. tc. 42. §.) és törvényhatósági bizottsági taggá (1929:XXX. tc. 7. §.) választhatóságból; már pedig ebből a felsorolásból hiányzik a kifogásolt bűnügyeket felülvizsgáló bizottsági tagság. Ezek után annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a megválasztott dr. K. M.-ra nézve az ismertetett fegyelmi ítélet és a kifogásolt vagyonátruházási ügylet, a most tárgyalt törvényrendelkezés értelmében, a törvényhatósági hivatali tisztségre való alkalmaztatás szempontjából kizáró okot létesíteni alkalmas-e vagy sem: a bíróság, a törvény vonatkozó és csak általános meghatározása folytán, a panaszlott egyéniségének olyan megítélésére van utalva, amelyhez szükséges ismérveket — a panaszban felhozott tényekkel szemben — csak a kijelölőválasztmány állásfoglalásából, illetőleg a panaszlottnak közéleti működéséből és annak saját hivatásbeli és társadalmi pozíciójára kiható eredményeiből merítheti. Már pedig a kijelölőválasztmány, amely az erkölcsi kellékek vizsgálatára is éppen diszkréciós hatásköre alapján elsősorban hivatott, — a panaszlottat a törvényhatósági hivatali tisztség viselésére alkalmasnak találta, jóllehet — a polgármester jelentése szerint — ismeretében volt a panaszlottal szemben támasztott s már a kijelölés előtt közismertté vált kifogásoknak. És hogy a kijelölőválasztmánynak az állásfoglalása tárgyilagos volt, — a bíróság sem juthatott más megállapításra akkor, amikor olyan tényekből, hogy a panaszlott ügyvéd társai által éppen kamarai ügyésznek megválasztatott és hogy már két ízben is törvényhatósági tb. főügyésszé kineveztetett — azt kell okszerűen következtetnie, hogy a panaszlott erkölcsi megbízhatóság szempontjából sem eshetik alapos kifogás alá. Ezért a bíróság a választás megsemmisítésére irányuló panaszkérelemnek — törvényes semmisségi ok hiányában — helyet nem is adhatott. (8785/1936. K. sz. — 1670. E. H. — Kod. 1939. évi 4. f. 102.) Községi (megyei városi) ügyek. 22. 1883: XX. tc. 2. §. 1. és 2. p. — Ha a vadászati haszonbérletbe adott községi vadászterületbe bevont ingatlanokra vonatkozólag az 1883: XX. tc. 2. §-ának 1. és 2. pontjában meghatározott feltételek a haszonbérlet ideje alatt állanak be, e feltételek beálltának bejelentésétől, illetőleg vitás esetben annak jogérvényes megállapításától kezdve ezeken az ingatlanokon a tulajdonos a vadászati jogot a törvény korlátai között szabadon gyakorolhatja és ezek az ingatlanok a községi vadászterületből kivonandók. (Kb. 2819/1939. K. sz. — 1691. E. H. — 1939. jún. 13. — Kod. 1940. évi 2. f. 54.)