Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Községi (megyei városi) ügyek. 22—24. — 17 23. 1886: XXII. tc. 48. §. — Képviselőtestületi tagválasztás megsemmisítésének van helye, ha az azonos nevű jelöltekre leadott szavazatok eredményét olyan szavazólapok alapján állapították meg, amelyek az azonos nevű jelöltek személyazonossága tekintetében semmiféle megkülönböztető adatot nem tartalmaztak. Eltérő színű szavazólapokkal megejett szavazás a választás érvénytelenségének megállapítására csak akkor szolgálhat okul, ha az ily szavazólapok használata következtében a szavazás titkossága keresztülvihető nem volt. (Kb. 4000/1937. / K. sz. — 1669. E. H. — Kod. 1939. évi 4. f. 100.) 24. 1886:XXII. tc. 75. §. c) p. — I. A községi bíró és a községi pénztárnok közt fennálló — az egyik ágon közös nagyszülőktől származásból eredő — elsőfokú unokatestvéri rokonság nem létesít az 1886:XXII. tc. 75. §. c) pontjában meghatározott kizáró okot. — II. A névszerinti szavazás elrendelésére irányuló kérelmet nem a tisztújító közgyűlés megnyitása előtt, hanem a megnyitás után kell előterjeszteni. Kb. A panaszosok azért kérték a községi elöljáróválasztás megsemmisítését és új választás elrendelését, mert a választást vezető főszolgabíró kérelmük ellenére mellőzte a névszerinti szavazás elrendelését. Ezenkívül felhozták panaszukban azt is, hogy a községi bíróvá megválasztott B. J. A. fia és a pénztárnokká megválasztott B. A. T. fia elsőfokon unokatestvérek, tehát az 1886. évi XXII. tc. 75. §-a c) pontjában meghatározott kizáró ok esete áll fenn reájuk nézve. ' A m. kir. közigazgatási bíróság elsősorban a panasz utóbbi részét vizsgálta meg és azt alaptalannak találta. Az 1886. XXII. tc. 75. §-ának idézett pontja kis- és nagyközségben a bíró és a pénztárnok személyére nézve a köztük elsőfokon fennálló rokonság és sógorság alapján állapít meg kizáró okot. Ilyen fokú rokonság az elsőfokú unokatestvérek között nem áll fenn, mert — amint ezt a kisgyűlés is kifejtette megtámadott határozatában, — a rokonság (és sógorság) fokának megállapításánál a nemzések száma az irányadó. Az egyik ágon közös nagyszülőktől származó „elsőfokú" unokatestvérek között a nemzések száma kettő, rokonságuk a magánjog értelmében másodfokú, tehát az említett kizáró okot nem alapítja meg. Ami a panasznak a szavazási eljárás foganatosításánál elkövetett szabálytalanságra vonatkozó részét illeti, ezt a m. kir. közigazgatási bíróság a községi bírói, továbbá a másodbírói állásokra nézve alaposnak találta. A választási eljárásról készült jegyzőkönyv azt állapítja meg. hogy névszerinti szavazást senki sem kért. Ez a megállapítás a való tényeknek megfelel annyiban, hogy a névszerinti szavazást kérő íveket a járási főszolgabírónak nem a tisztújító közgyűlés megnyitása után, hanem azelőtt adták át s ha azokat a főszolgabíró bármilyen okból is el nem fogadta, azzal jogszabályt nem sértett. Az 1886. évi Döntvénytár 1940. 2