Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Hivatali sikkasztás. Kerítés. i7'i—475. — 171 II. A büntető törvénykönyvet kiegészítő és módosító jogszabályok. 1. A. büntetőtörvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908: XXXVI. tc. (Bn.) 475. Bn. 43. §. — A Bn. 43. §-ában meghatározott kerítés szempontjából a megszerzés jogi fogalmát létrehozza minden olyan tevékenység, amellyel a tettes azt célozza, hogy a nőnek mással a házasságon kívül való nemi közösülésre valaminő alkalmat vagy módot nyújtson, illetőleg amellyel a tettes ilyen célból a nőt a férfival szándékosan összehozza. K A Bn. 43. §-ában meghatározott kerítés egyik tényálladéki alkatelemének — a megszerzésnek — a megvalósításához nem szükséges a nő akaratelhatározásának a befolyásolása, a nő esetleges vonakodásának vagy ingadozásának leküzdése, vagyis a nőnek a házasságon kivüli nemi közös illésre való szándékra reábírása, — hanem eme megszerzés jogi fogalmát létrehozza minden olyan tevékenység, amellyel a tettes azt célozza, i?ogy a nőnek mással házasságon kívül való nemi közösülésre, valaminő alkalmat vagy módot nyújtson, illetőleg amellyel a tettes ilyen célból a nőt a férfivel szándékosan összehozza. A megszerzés jogi fogalma tehát a közösülésre való szándékos reábirás fogalmánál sokkal tágabb. Természetesen még inkább megvalósítja azután a megszerzés jogi fogalmát az, ha az előbb vázolt valamelyik tevékenység a nő akaratelhatározásának valaminő irányú befolyásolása is hozzájárul. Ezek szerint nyilvánvalóan téves és a törvény helyes értelmezésén kifejlődött álJandó bírósági gyakorlattal ellentétes az ítélőtáblának kifejezésre juttatott ama felfogása, amely szerint ..a törvény . . . hallgatólagosan a m >g« keríteni szándékolt nőnél bizonyos ellenállást tételez fel, amelyet a kerítő a megszerzés fogalmán belül kifejtett tevékenységével győz le. vagy igvekszik legyőzni." Eme téves jogi felfogás következtében helytelen továbbá az ítélőtáblának az a megállapítása is, amely szerint „sértettnél a mással való házasságon kivüli nemi közösülést nem a vádlottak tevékenysége eredményezte és sértett nem a vádlottak megszerzése folytán, — de saját elhatározásából — közösült másokkal'". Helytelen pedig ez a megállapítás a lentebb már kifejtettekhez képest az adott esetben azért, mert az ítélőtábla által is valónak elfogadott és így a felülvizsgálatnál kötelezően irányadó tényállás szerint a sértett kizárólag a vádlottaknak közreműködő tevékenysége következtében került összeköttetésbe azokkal a férfiakkal, akikkel azután házasságon kívüli anyagi ellenérték fejében közösült, a pénzbeli ellenérték bizonyos részét pedig minden; egyes esetben a vádlottaknak juttatni kényszerült.