Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
172 — Bűntetőjog — Vádlót lak cselekedetei a Bn. 43. §-a szerint megkívánt megszerzés jogi fogalmának megfelelnek, mert hiszen a vádlottaknak eme tevékenysége nélkül a leisorolt esetekben a sértett nem is juthatott volna esetleg abba a helyzetbe, hogy a nevezett férfiakkal házasságon kivül nemileg közösülhessél. A vádlottak cselekménye a Kúria megítélése szerint is jogi egységbe olvad, mert az ugyanazon sértett sérelmére rövid időközben, tehát ismétlési szándékkal végrehajtott egyes tettüket egy akaratelhatározásból kifolyólag elkövetettnek, vagyis folytatólagosnak kell tekinteni. Üzletszerű továhbá a vádlottaknak cselekménye azért, mert a kikötött haszonrészesedés ellenében síírü egymásután végrehajtott kerítés kétségtelenül a vádlottaknak amaz elhatározására utal, hogy a sértettel űzött te- v vékenységüket állandósítani akarták abból a célból, hogy ezáltal a sértett részéről fizetni kötelezett szolgáltatás létfenntartásuknak egyik alapja legyen. (19159. VI. 15. B. I. 5849'1938.) 476. Bn. 50. §. — Csalást követ el az ügyvédi, ha a megbízási viszony megszűntének elhallgatásában rejlő fondorlattal előidézett tévedés útján magának jogtalan vagyoni hasznot szerez. K. A sértettek a vádlott iránti bizalmuk megrendülése folytán csupán a vádlottól akarták a megbízást visszavonni, ámde ennek világos kifejezést nem adván, nem lehet rosszhiszeműnek állítani a vádlottnak a/t az eljárását, hogy a sértettek részéről a vádlott által vitatott joglemondás nem történt. Az okirat tartalma azonban nem hagy fenn semmi kétséget aziránt, hogy a sértettek részéről a vádlott által vitatott joglemondás nem történi. Erre a keresetlevél visszavonására adott utasításból következtetni annál kevésbbé lehet, mert a keresetlevél visszavonásának, helyesen a keresettől elállásnak a Pp. 186. §-a értelmében csak perjogi hatálya van és a felmerült költségben marasztalással jár, de az nem jelenti a keresettel érvényesített jogról való lemondást. Az sem lehet kétséges, hogy az említett utasítás folytán a vádlottnak a sértettek részéről a per vitelére adoft meghatalmazása megszűnt. Ezután tehát a vádlott a keresettől elállás bejelentésén túlmenően a sértettek nevében sem perbeli, sem perenkivüli cselekményt nem végezhetett. A Kúria nem osztja a kir. ítélőtáblának a tiszteletdíj követelhetésére Aonatkoaó azt a jogi állásfoglalását, hogy a vádlott azért nem követeiheteit a sértettektől tiszteletdíjat, mert a keresettől elállás egyértelmű a per -elvesztésével, ilyen esetben pedig a vádlottnak a díjlevél szerint tiszteletdíj nem jár. A keresettől elállás ugyanis azért nem egyértelmű a per elvesztésével, mert felperes a perbebocsátkozás előlti elállás esetében a keresetet újból megindíthatja. Minthogy pedig a keresettől elállás esetére a díjlevélben a tiszteletdíjra "vonatkozóan nincs intézkedés, s minthogy az elállás okát sértettek a vádlottal nem közölték:
