Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Hivatali sikkasztás. Fogohjszöktetés. Közhivatalnok fogalma. 472—173. — 169 nem meríti ki, nem tévedett a kir. ítélőtábla, midőn vádlottakat a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentette. (1940. III. 5.) 473. Btk. 461. §., 1914: XLI. tc. 17. §. — A község: vagyonát kezelő tisztviselők ellenőrzésére a képviselőtestület által kiküldött rovancsolóbizottságnak tagjai a büntetőjogszabályok szempontjából közhivatalnok. — A közhivatalnoki tevékenység- csak addig- mentesít a büntetőjogi felelősség alól, míg az jogos hatáskörön belül van. K. A valóság bizonyításának a kérdésében ügydöntő jelentősége annak van, hogy az „eltékozlás" vádbeli tényállítást miként kell értelmezni. Az eltékozlás szándékos, vagy könnyelmű vétkes mulasztást feltételező gazdálkodást jelent. Olyan észszerütlen, az eredménnyel nem számoló, szerfelett könynyelmű gazdálkodást, mely előbb-utóbb vagyoni tönkremenést von maga után. Való ugyan, hogy egyes munkálatok kiadásánál nagyobb körültekintéssel nagyobb bevételt lehetett volna elérni, de a sértett ezekben az ügyekben sem járt el önhatalmúlag, hanem több clőljárósági taggal való előzetes megbeszélés után, — jóhiszeműsége tehát kétségtelen. Annak a tényállításnak a valósága ennélfogva, hogy a sértett a község vagyonát eltékozolja, nem nyert bizonyítást. A Bv. 16. §-a alkalmazásának ekként nincs helye. A Bv. 17. §-ában meghatározott feleletmentesség csak az ügyfelet vagy annak képviselőjét illeti meg. Ezt a törvénymagyarázatot a Kúria állandóan és következetesen követi (B. I. 948/1928. sz. L M. határozat B. H. T. IX. I. füzet 907. sz.). Vádlott, mint a községi rovancsolóbizottság tagja, ügyfélnek, vagy képviselőnek nem tekinthető. A Bv. 17. §-a sem ad tehát alapot a vádlottnak a vád alól való felmentésére. Azt a kérdést kellett még eldönteni, hogy a vádlottat, mint a községi rovancsolóbizottság tagját, működési körében tett kijelentéséért nem illeti-e meg nem a Bv. valamely különös rendelkezése, hanem egy magától értetődő, a hivatalnoki szervezet természetéből, illetve a közhivatalnoki kötelesség teljesítéséből folyó jogi elv következményeként feleletmentesség. A Kúria megítélése szerint a vádlottat, mint a község vagyonát kezelő tisztviselők ellenőrzésére a képviselőtestület által kiküldött rovancsolóbizottságnak tagját, —e különös megbízatásánál fogva, a Btk. 461. §-a értelmében, a működésének körében közhivatalnoknak kell tekinteni. A Kúria az adott esetben mégsem tartotta a vádlott javára a feleletmentességet megállapíthatónak. A közhivatalnoki tevékenység ugyanis csak addig mentesít a büntetőjogi felelősség alól, míg az jogos hatáskörön belül van. A vádlottnak, mint a rovancsolóbizottság tagjának joga, sőt kötelessége volt az egyes kiadások, vagy bevételek felől felvilágosítást kérni. Joga volt azokra észrevételeit is megtenni, kifogásokat emelni. Nem volt joga azonban ahhoz, hogy e felvilágosítás megnyerése után az ellenőrzött egyének, a rovancsolóbizottság tagjai és más községi alkalmazottak jelenlétében a sértett hivatali eljárását érintő és annak becsületjogát sértő tényállítást használjon.