Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

146 — Büntetőjog. — azonban a bíróság Sz. említett szervező és vezető tevékenységét bűntettnek minősítette és ezért jogerősen fegyházbüntetéssel sújtotta, a vádlott, akinek erről az ítéletről tudomása volt, Sz. éltetésével a törvény által bűntettnek nyilvánított cselekményt magasztalta fel és bűntett elkövetőjét annak elkövetése miatt dicsérte fel. Cselekménye tehát a Btk. 174. §-ába ütköző vétség és így nem tévedett az elsőfokú bíróság, — amidőn bűnösségét megállapította. A bizonyítás anyagában nincs adat arra, hogy a vádlott a Sz. féle mozgalmat közelebbről ismerte, még kevésbbé arra, hogy tudta, miszerint Sz. erőszakosan akarta politikai céljait megvalósítani. Ennek a tudatnak hiányában nem állapítható meg, hogy vádlott szándéka Sz. éltetésével az 1921:111. tc. 5. §-ába ütköző izgatásra irányult. Az elsőfokú bíróság tehát vádlott cselekményét az ügyész indítványától eltérőleg az 1921:111. tc. 5. §-ának első bekezdésébe ütköző vétség helyett a Btk. 174. §-a alá eső vétségnek törvényszerűen minősítette. (1939 .V. 3.; BI. 3616/1939.) 443. Btk. 174. §. — Emiatt a cselekmény miatt a bűnvádi eljárás a Btk. 174. §-ának második bekezdése értelmében csak akkor indítható meg, ha a cselekményt, elkövetése után három hó alatt a bíróságnál feljelentették; a. feljelentéssel nem egyértelmű a vádiratnak az ügyészség részéről történt elkészítése, annak ellenére, hogy az 1938: XVI. tc.-ben szabályozott eljárásban az ügyészség e törvény 7. §-a szerint a vizsgálóbírót megillető jogok némelyikét gyakorolja, az ügyészség az általa tett intézkedések tekintetében nem tekinthető bírói hatóságnak s így az ügyészségnek ezek az intézkedései a jelzett törvényes rendelkezések folytán nem válnak bírói intézkedésekké. K. A vád tárgyává tett vétség miatt a bűnvádi eljárás a Btk. 174. §-ának második bekezdése értelmében csak akkor indítható meg, ha a cselekményt, elkövetése után három hó alatt a bíróságnál feljelentették. Az elsőfokon eljárt bíróság vádlottat azon az alapon mentette fel, hogy a bíróságnál feljelentés nem történt. A közvádló álláspontja szerint a vádiratnak az 1938. évi dec. 3. napján történt elkészítése olyan intézkedésnek tekintendő, amely a három hónapi elévülési időt, az 1938: XVI. tc. 7. §-ában foglalt rendelkezésre tekintettel, félbeszakította. A Kúria ezt az álláspontot nem osztja. A törvény idézett rendelkezése szerint a bűnvádi eljárás a vád tárgyává tett cselekmény miatt csak akkor indítható meg, ha a cselekményt annak elkövetése után három hőnap alatt, a bíróságnál jelentették fel. Ez az adott esetben a vádiratnak a törvényszéknél való benyújtása alkalmával (1939 február 7.) történt; a feljelentéssel ugyanis nem egyértelmű a vádiratnak az ügyészség részéről történt elkészítése (1938 dec. 3.). A törvénynek a feljelentés megtételére vonatkozó rendelkezése nem módosult az 1938: XVI. tc. 7. §-ának intézkedései következtében sem.