Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Az alkotmány, a törvény, a hatósúgok vagy a hatósági 147 közeg elleni izgatás. 443—445. — A törvényhozó ugyanis a vizsgálóbírót megillető jogkör egy részét az 1938: XVI. tc. 7. §-ában foglalt rendelkezéssel nyilván célszerűségi szempontból ruházta át az ügyészségre. Ez kitűnik ennek a §-nak a miniszteri indokolásából, amely szerint az ügyészség részére biztosított tág perelőkészítő jogkört a gyors és hatásos eljárás lényege teszi szükségessé. De az 1938: XVI. tc. 7. §-a a vizsgálóbírónak nem is a teljes jogkörét ruházta át az ügyészségre, hanem az ebben a §-ban közelebbről felsorolt vizsgálati cselekmények foganatosítását o vizsgálóbíró vagy a járásbíróság jogkörébe utalja. Annak ellenére tehát, hogy az 1938: XVI. tc.-ben szabályozott eljárásban az ügyészség e törvény 7. §-a szerint a vizsgálóbírót megillető jogok némelyikét gyakorolja, az ügyészség az általa tett intézkedése tekintetében nem tekinthető bírói hatóságnak s így az ügyészségnek ezek az intézkedései a jelzett törvényes rendelkezések folytán nem válnak bírói intézkedésekké. Ezek szerint a vád tárgyává tett cselekményt a törvényben meghatározott három hónapi határidő elteltével jelentették fel a bíróságnál, miért is az elsőbíróságnak a Bp. 326. §. 3. pontjára alapított döntése megfelel az anyagi jognak. II939. X. i.; BT. 2534/1939.) 444. Btk. 174. §. — Megállapítja ezt a cselekményt olyan felhívás, amely arra irányul, hogy a fegyházbüntetésre ítélt személy iránt érzett szeretetet és rokonszenvet tüntető módon juttassa kifejezésre. K. A felhívás alkalmas volt arra, hogy a közönséget a szentmisén valö tömeges megjelenésre bírja, — hiszen a közlemény az összes elvbarátokat -megjelenésre hívja fel, a távolmaradóktól pedig igazolást kíván. A szentmisén való tömeges megjelenés a Sz. „testvér"' iránt érzett szeretetet és rokonszenvet juttatja tüntető módon kifejezésre. Az ilyen tüntetés, tehát az arra való felhívás is, — Sz.re kétségtelenül feldicsérő. A közlemény szerint a szentmise Sz. szabadulásáért volt tartandó. A mellette való tüntetésre tehát az adott okot, hogy bűnvádi eljárást indítottak ellene és le is tartóztatták olyan cselekmény miatt, amelyet a bíróság utóbb jogerősen bűntettnek minősített és amely miatt Sz.-t fegyházbüntetésre ítélte. A közlemény eszerint Sz.-I bűntett elkövetése miatt a sajtó nyilvánossága mellett feldicséri és így a Btk. 174. §-ának első bekezdése alá eső bűntevő feldícsértsének sajtó útján elkövetett vétségét magában foglalja. Tévedett tehát az alsófokú bíróság, midőn a vádbeli közleményben bűncselekményt nem talált és ezen az alapon a vádlottat felmentette. (1940. III. 15.; BI. 775/1940.) 445. Btk. 175. §. — A magánosok elleni erőszak bűntettének megállapításához nem szükséges, hogy a betörőcsoport tagjai előleges összebeszélés után egyenesen a behatolás és erőszak alkalmazása végett jöjjenek össze. K. A tényekből az következtethető okszerűen, hogy a vádlott súlyos iíántalmaztatásának hatása alatt határozta el és hajtotta végre az őt súlyosan bántalmazó öccsének megölését. in*