Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági 14í> közeg elleni izgatás. 439—442. — cselekmények a védett jogi érdekek különbségére tekintettél, anyagi halmazatban vannak. K. Nem fér kétség ahhoz, hogy a nagytőke és a nagybirtok említésével ezeket a vádlott nem mint holt anyagot állítja szemben a .szellemi és fizikai munkással, hanem a nagytőkét és nagybirtokot képviselő, megszemélyesítő osztályokat, valamint az ő tulajdonukat helyezi szembe a csak munkájukból megélni tudó társadalmi osztályokkal. A nagytőke és nagybirtok valójában élő személyek tulajdona, egyébként a Btk. 172. §. 2. bek. a tulajdon jogintézményét is védi. Az ítéletben kifejtettek szerint az elsőbíróság tévedés nélkül ismerte fel a vádlott bűnösségét. I. . . mint a fejben . . .) Bűntett miatt elítéltnek a sajtó nyilvánossága útján való éltetése a bűntettesnek feldícsérésével egyértelmű és a cikk egyéb kitételeiben megnyilvánuló izgatáson felüli többletcselekmény. A Kúria állandó gyakorlatának felel meg az a minősítés, amely szerint ez a kitétel: „Kitartás! Éljen Szálasi!" — nem az 1921: III. tc. 5. §. 1. bekezdésébe ütköző, hanem a Btk. 174. §. 1. bekezdésében meghatározott vétség gyanánt minősül. Az elsőbíróság ítéletében foglalt minősítés ebből a szempontból törvényszerű. Figyelemmel azonban arra, hogy az a cselekmény, amit az elkövetés idejéhez képest az elsőbíróság a Btk. 172. §. és az 1912:LXIII. tc. 19. §. alapján öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntettnek minősített, az 1938. május 29-én hatályba lépett 1938: XVI. tc. 4. §. 1. bek. és az 1939 március 11-én életbelépett 1939: II. tc. folytán enyhébben büntetendő bűntetté vált, mert az 1939:11. tc. 231. §. az 1912: LXII. törvénycikket teljesen hatályon kívül helyezte, az 1938: XVI. tc. 4. §. 1. bek. azonban a Btk. 172. §-ban meghatározott bűncselekményt 2 évig terjedhető államfogház helyett 2 évig terjedhető börtönnel rendelte büntetni, miért is a Btk. 2. §. rendelkezése folytán a Kúria az elsőbíróság ítéletének a Btk. 172. §-ába ütköző bűncselekmény minősítésére vonatkozó részét megsemmisítette s e tekintetben a vádlott bűncselekményét enyhébben minősítette. (1939. X. 10.) 442. Btk. 174. §. — Aki nevének éltetése által nyilvánosan kitüntet politikai szervező és vezető tevékenysége miatt olyan személyt, akinek említett szervező és vezető tevékenységét a bíróság jogerősen fegyházbüntetéssel sújtotta és erről az éltetőnek tudomása volt, a Btk. 174. §-ába ütköző cselekményt követte el.. K. Sz. neve nem katonai szolgálatából kifolyólag, hanem a nevével kapcsolatos politikai mozgaolm és szervezkedés kezdeményezése és vezetése révén vált közismertté és a vádlott előtt is ismerttéé. Nyilvánvaló tehát, hogy a vádlott Sz.-t nem katonai érdemei miatt, hanem politikai szervező és vezető tevékenysége miatt akarta nevének éltetése által nyilvánosan kitüntetni. Minthogv Döntvénytár 1940. 10