Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

144 — Büntetőjog. — gondolására, továbbá arra, hogy alapos a feltevés, hogy a vádlottakat pénzbüntetés alkalmazásával épp oly érzékenyen lehet büntetni és újabb bűncselekménytől visszatartani, mint a cselekménnyel arányban álló szabadságvesztésbüntetés alkalmazásával. (1939. X. 20.; BT. 2017/1939.) Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közeg elleni izgatás. 439. Btk. 172. §. 2. bek. — A zsidóság, mint személyösszesség ellen egész általánosságban elkövetett izgatás a Btk. 172. §. 2. bekezdése alá esik. K. A Kúria a Büntetőjogi Határozatok Tárába 784. sz. alatt felvett elvi határozatában kimondotta, hogy aki a zsidóság, mint személyösszesség ellen egész általánosságban izgat, az izraelita hitfelekezet ellen izgat. Az idézett elvi határozatban kifejezésre juttatott jogelv a Kúriára kötelező, — az alsófokú bíróságokra pedig irányadó. Ennélfogva nem tévedtek az alsófokú bíróságok, amidőn a vádbeli cikkeknek a zsidóság egyeteme ellen irányított izgatását az izraelita hitfelekezet ellen irányuló izgatásnak minősítette. Az az indok sem állja meg a helyét, hogy a vádbeli cikkek nem izgatnak, mert lényegileg ugyanazokat a hibákat rójják a zsidóság terhére, amelyek miatt az ú. n. zsidótörvény is szükségesnek találta a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozását. A cikk nem a zsidó faj fogyatékosságainak tárgyilagos ismertetésével és bírálatával foglalkozik és így nem a zsidókérdés helyes megoldásának érdekét szolgálja, hanem a zsidóság egyeteme ellen irányuló ellenséges érzés felkeltésére alkalmas. Minthogy a vádbeli körülmények az izraelita hitfelekezet ellen irányuló izgatás alkotó elemeit magukban foglalják, — nem tévedtek az alsófokú bíróságok, amidőn a sajtójogi felelősséggel tartozó két vádlott bűnösségét megállapították. (1939. V. 24.) 440. Btk. 172. §. 2. bek. — Egyes zsidókat támadó nyilatkozat tartalma nem állapítja meg az izraelita felekezet elleni izgatást. K. A röplap tehát, gyűlölet felkeltésére alkalmas kifejezésekkel ugyan, de nem a zsidóságot, mint személyösszességet, hanem csak egyes zsidókat támad és így az izraelita hitfelekezet ellen irányuló izgatás tényálladékát nem foglalja magában. Ennélfogva tévedett az alsói okú bíróság, amidőn a röplap tartalmáért n sajtójogi felelősséggel tartozó vádlott bűnösségét megállapította. (1939. XI. 29.; BI. 4970/1939.) 441. Btk. 172. §. 2. bek., Btk. 174. §., Btk. 96. §. — A Btk. 172. §. 2. bekezdésének az izgatás, a Btk. 174. §. 1. bekezdésének a feldicsérés az elkövetési cselekedete; az előbbi általában a közbékét, a társadalmi nyugalmat, az utóbbi közelebbről a törvény és a bírói ítélet tekintélyét védi, ekként ezek a bűn-