Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

135 Büntetőjog és bűnvádi eljárási jog. A) Anyagi büntetőjog. I. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Btk.) i A büntetések. 428. Btk. 51. §. 2. bek., 1928: X. tc. 46.. 47. §. — A föltételesen szabadonbocsátott egyén újabb letartóztatása esetén a letartóztatás napjától az általa elkövetett újabb büntetendő cselekmény miatt való jogerős elítéltetése napjáig folyó idő nem tekinthető az utóbbi bűncselekmény miatt való vizsgálati fogságnak, vagy előzetes letartóztatásnak, hanem az illető feltételes szabadságrabocsátás által félbeszakított büntetés töltésének. (J. E.) K. A Kúria jogegységi tanácsa már több ízben kimondotta (pl. B. í. 4361/1936. és B. I. 6004/1936. sz. határozataiban), hogy a Btk. 51. §. 2. bekezdése szerint, valamint a föltételes szabadonbocsátás kedvezményének a Btk. 50. §. alapján történt megvonásának következménye tárgyában 25.194/ 1891. I. M. szám alatt kelt (Marschalkó VI. kötél, 442. oldali igazságügyminiszttri kijelentés értelmében í. . . mint a fejben . . .) Ezek a jogelvek pedig akkor is alkalmazandók, ha az elítélt szigorított dologházra ítéltetett és föltételes szabadlábra bocsátása után annak tartama alatt tanúsított olyan magatartást, amely visszaszállítását indokolttá tette. Mert a föltételes szabadlábra helyezés a szigorított dologházi örizetet is csupán félbeszakítja. Ha tehát az elítélt a föltételes szabadlábra helyezés ideje alatt tanúsított magatartásával a föltételes szabadság kevedzményére méltat lannak bizonyult, újabb őrizetbevétele esetén itt sem helyezhető előzetes letartóztatásba, hanem az újabb szigorított dologházi őrizetet az őrizetbevétel napjától folytatólag foganatba kell venni. Minthogy a jelen esetben az újabb őrizetbevétel augusztus hó 30. napján történt, a Kúria kimondotta, hogy a szigorított dologházi őrizet újabb 5 évi időtartamának hatálya e naptól számítandó. (1939. IV — B. T. 5196/1938.) A szándék és a gondatlanság. 429. Btk. 65. §., Btk. 290. §. — Büntetőjogi gondatlanság csak akkor nem terhel valakit, ha a bekövetkezett eredményt a mindennapi élet rendes gondossága mellett sem láthatta előre.