Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

134 — Hatásköri Bíróság határozata. — megszabott vizsgálat mellőzésével levágja, vagy levágatja, úgyszintén, aki ázott megszabott vizsgálat mellőzésével akár magán, akár közfogyasztásra szánt húst felhasznál, vagy forgalomba hoz. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel a gyanúsítottnak a fenti tényállásban foglalt cselekménye az állategészségügyi kihágás megvalósításához szükséges alkotóelemeken felül többletcselekményt is tartalmaz. A nevezett cselekménye tehát kizárólag állategészségügyi kihágásként nem bírálható el. A bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről szóló 1932. évi XXI. tc. 1. §. 2. pontja értelmében ugyanis e törvény alkalmazásában bélyeg alatt érteni kell az' olyan hatósági jegyet, vagy pecsétet, amely anyag minőségének bizonyítására szolgál. Az a pecsét, amelyet az arra hivatott hatósági közeg egészségi szempontból tartott vizsgálat során a levágot állat húsára alkalmaz, annak igazolására szolgál, hogy az állat húsa hatósági vizsgálaton ment át és fogyasztásra alkalmasnak találtatott. A hatósági vizsgálat kapcsán megállapított fogyasztásra alkalmasság a fogyasztásra szánt húsnak kétségkívül olyan lényeges tulajdonsága, amely a minőség fogalma alá esik. Következőleg az ilyen pecsét a hús minőségének bizonyítására szolgál. Ennélfogva a húsvizsgáló által a vizsgálat során a levágott állat húsára tett pecsét az 1932. évi XXI. tc. rendelkezései értelmében és alkalmazása szempontjából bélyegnek tekintendő. Az idézett törvényhely 3. §-ának 2. pontja szerint bélyeghamisítás vétségét követi el, aki bélyeget akár utánzatként, akár nem utánzatként jogtalanul előállít, vagy jogtalanul alkalmaz. Erre a törvényes rendelkezésre tekintettel pedig a gyanúsítottnak a feljelentésben foglalt az a cselekménye, hogy meg nem vizsgált sertés húsát hamis húsvizsgálati bélyegzővel látta el, alkalmas lehet az 1932. évi XXI. tc. 3. §. 1. bekezdés 2. pontjában meghatározott vétség megállapítására. A bélyeghamisítás vétségének elbírálása az 1897. évi XXXIV. tc. (Bpéj 17. §-ának 1. bekezdés 4. pontja értelmében a kir. törvényszékek, vagyis a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Következőleg ebben az ügyben az a.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és az a.-i járás főszolgabírája, mint közigazgatási hatóság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, az 1907. évi LXI. tc. 19. §-ának 2. bekezdésében foglalt tilalom folytán annak közelebbi megjelölése nélkül, hogy a rendes bíróságok közül mely bírói hatóságnak kell eljárnia. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy ez a - - kizárólag a hatáskör kérdésére vonatkozó — határozata a rendes bíróságot nem gátolja abban, hogy ,a tárgyalás részletes adatai alapján a gyanúsított által elkövetett cselekményt másként, eseleteg a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágásnak minősítse és nagyobb hatáskörénél fogva ebben az esetben is elbírálhassa, amire egyébként az 1896. évi XXXIII. tc. 22. íjában foglalt rendelkezés értelmében kötelezve is van. (1939. dec. 18. — 1939. Hb. 40.)