Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

104 — Pénzügyi jog. — szer döntött. A törvény szóhasználatának tehát egymagában nem lehet döntő jelentőséget tulajdonítani, vagyis a 144. §. a benyújtás szóval nem a (fizikai ténykedést, hanem a joggal való élés lehetőségét jelöli meg, amint ugyanezt a gondolatot az 1929 : XXX. tc. 52. §-ának (7) illetve még újabban az 1933 : XVI. tc. 10. §-ának (6) bekezdése is kifejezésre juttatja. Hogy az újrafelvételi joggal való élésnek mi a tartalma, azt a 139. §. körvonalazza. Ha ezt a fél egyszer bármiként is kimerítette, a törvény 144. §-a útját állja a megismétlésnek. De nem vonatkozik ez a szabály a 140. és különösen nem a 141. §-ban írt, a joggal való élésnek meghatározott alaki kelléke hiányára. A törvény 141. §-a itt az ügyvédi kényszert léptette életbe, s ha a fél nem ügyvéd útján adott be panaszt, nem is élt a jogával, mert az ügyvédkényszer a fél kérelmező-képességének hiányát jelenti. A jogi helyzet tehát olyan, mintha a jogképesség vagy jogcselekvőképesség hiányoznék. IIt csak a beadvány került elbírálásra — annak tartalmától függetlenül — és nem a 139. §-ban biztosított perjogigény. A fél ezek szerint nem merítette ki a 139. §-ban döntő bizonyíték címén őt illető újrafelvételi jogot. Meg kell tehát különböztetni a visszautasítást az újrafelvétel megtagadásától (142. §.). A megtagadás ugyanis a 139. §. alapján való ilbírálást jelent. Csak az ilyen megtagadásra és ezenfelül az ügy újabb érdemi elbírálásával kapcsolatos döntésre vonatkozik a törvény 144. §-a, amint azt különben már c szakasz rendszerbeli elhelyezése is mutatja. (A Kb. általános közigazgatási osztályának 8. s a pénzügyi osztályának 344. számú jogegységi megállapodása. — 1939. XII. — Kod. 1940. évi 1. f. 4., illetőleg Pod. 1940. évi 1. f. 5.) 362. 1929: IV. tc. — Az 1929: IV. tc. 1., illetőleg 4. §-a szerint az önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona önálló jogi személy és a belügyminiszter képviseli, a 60.663/1932. B. M. sz. rendelet szerint pedlig az ö. T. K. V.-t a kir. kincstári jogügy igazgatóság bíróságok és hatóságok előtt külön meghatalmazás nélkül is képviselheti. (Kb. 14.530/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 42.) 363. K. H. ö. 47. §. — A Közigazgatási Bíróságnak abban a kérdésben, hogy az alkalmazotti kereseti adó a községek között milyen arányban osztassák meg (K. H. ö. 47. §. (3) bekezdés), nincs hatásköre. (Kb. 15.679/1936. P. sz. — M. K. LVIT. évf. 27—28.) 364. K. K. H. ö. 103. §. — A kivetett jogerős vagyon váltság megosztása, lerovása és elszámolása tárgyában hozott határozat ellen nincs helye panasznak a közigazgatási bírósághoz; ebben a kérdésben a K. K. H. ö. 103. [s-a (1) bekezdésének 1. d) pontja szerint a pénzügyminiszter határoz. (Kb. 16 166 ' 1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 41.)