Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Közigazgatási Bíróság eljárása adó- és illetékügyekben. — lOő — 362—366. — 365. Dl. szab. 57. §. — A kereskedelmi könyvnek nem illetékköteles célra, vagyis nem szorosan vett üzleti események feljegyzése céljára szándékolt felhasználása alapján az azon lerótt illetéknek nem visszatérítését, hanem a lerovásra felhasznált bélyegek kicserélését lehet kérni. Ebbén a .kérdésben az illetékszabályok 57. §^ának első bekezdése értelmében a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre. (Kb. 546 1938. P. sz. — M. K. LVII. évi. 41.) 366. Dl. szab. 148. §. — A bélyeggel lerótt illetékek jogosságát csak a rendes jogorvoslati határidőn belül lehet megtámadni, illetőleg azt visszakövetelni. KI). A panaszosok sérelmesnek tarlják, hogy a pénzügyigazgatóság megtagadta annak a kérésnek a teljesítését, hogy a H. villamossági rt. által .szolgáltatott villamosenergia ellenértékéről az 1932. évi július havától az 1937. év február hónapjának a végéig adott nyugtákon lerótt nyugtaillett kéknek az összegeit térítsék vissza, s azt vitatják, hogy a szóbanlévő nyűg ták után a kincstárt az azokon lerótt nyugailleték meg nem illeti. A panasz nem alapos. Az illetékkövetelésnek a jogosságát az ill szab. 148. §-a értelmében a fizetési meghagyás kézbesítésének a napjától számított 90 napon belül lehet vitatni, s az ennek a határidőnek a letelte után beadott fellebbezéseket a pénzügyigazgatóságnak hivatalból vissza kell utasítani. Abban a tekintetben, hogy ezt a szabályt a nem fizetési meghagy ás^ sal, hanem kötetlen alakú más meghatározott cselekménnyel érvényesített illetékköveteíés eseteiben is alkalmazni kell, a bíróság 1971. számú elvi jelentőségű határozatában már állást foglalt, kimondván, hogy mert a felek az ilyen módon érvényesített követelés eseteiben is tudomást szereztek ar ról, hogy velük szemben a kincstár milyen címen, milyen összegű közadókövetelést támasztott, s ez az érvényesítés éppen olyan joghatályos, mint a fizetési meghagyással kötelező közadókövetelések tekintetében a fizetési meghagyásnak a kézbesítése: a nem fizetési meghagyás kézbesítésével érvényesített közadóknak a jogosságát is csak a rendes jogorvoslati határidőn belül lehet vitatni. Ebben a határozatában kimondotta a bíróság azt is, hogy ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a közadót már befizették, s ennekfolytán annak jogosságát a felek visszatérítési kérelem alakjában vitatják, mert a felek részére jogorvoslatot biztosító jogszabályok nem tesznek különbséget abban a tekintetben, hogy azokat a közadókat, amelyeknek a jogosságát vitatják, már befizették-e vagy sem, s mert ez a körülmény a jogosság szempontjából amúgy is közömbös. A bélyeggel lerovandó vagy leróható illeték (vagy az ugyanúgy lerótt más közadó) a közszolgáltatásoknak nem különleges tárgyú válfaja, hanem egy bizonyos tárgyú közszolgáltatás tekintetében meghatározott szolgáltatási mód (eljárási szabály), mint ahogy csupán lerovási mód ugyanannak a közszolgáltatásnak pénzfizetéssel, vagy a járandóságból való levonás tű-