Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Pénzügyi jog. — már lerótták, azoknak mellékletként való újbóli felhasználását nem men­tesíti az újbóli illetéklerovási köteezettség alól, mert 37 illetékkötelezettsé­get a csatolás ténye, vagyis a mellékletként történt felhasználás állapítja meg, ez pelig a csatolás ismétlődése esetén, esetenként újból és újból adva van. tekintet nélkül arra, hogy az újbóli csatolás egyazon, vagy más és más eljárás keretében következelt be. (Kb 12.022/1938. P sz. 2034. E. H. — Pod. 1940. évi 1. f. 22.) 291. 1914: XLIII. tc. 31—39. §§. — Abban az esetben, ha a polgári bíróságnak az egyik fél keresete (viszontkeresete) tár­gyában hozott, részben marasztaló, részben elutasító ítélete ellen mind a két (ellenérdekű) fél egészben vagy részben fel­lebbvitellel (fellebbezéssel, felülvizsgáattal, csatakozással) élt, — a Te. 24. és 37. §-aiban foglalt rendelkezéseknek figyelmen kívül hagyása mellett — a fellebviteli vagy a felülvizsgálati be­adványok illetékeit minden egyes beadványtól külön-külön a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem tárgyának értékéhez, a fellebbviteli és felülvizsgálati eljárás során benyújtott egyéb beadványok és felvett jegyzőkönyvek illetékeit pedig a fellebb­viteli és felülvizsgálati eljárás tárgyának értékéhez képest — de a kereseti és viszontkereseti követelések vagy azoknak meg­támadott részei közül a nagyobbik érték figyelembevételével — kell megállapítani, illetőleg leróni. Előbbi esetben minden egyes beadvány tárgyának értéke külön-külön, utóbbi esetben pedig a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás tárgyának értéke önként értetődően az ellenérdekű fellebbezési és felülvizsgálati kérel­mek összevont értéke alapján minden egyes esetben akként ha­tározandó meg, hogy az 1914: XLIII. tc. (a továbbiakban ille­téktörvény) 31—39. §-aiban (VI. fejezet) foglalt rendelkezések figyelembevételével is az értékek összevonásánál az ugyanarra a tárgyra, dologra vagy összegre vonatkozó kérelem és ellen­kérelem, avagy kereseti és viszontkereseti követelés értéke ismételten számítá-sba ne vétessék. Kb. A kérdés a Te. 24. és 34. §-aival is kapcsolatosan vetődött lel, de a Te. 24. és 37. §-ai tulajdonképpen a fellebbezés és felülvizsgálat meg" engedhetőségének feltételeit szabályozzák, s az illeték megállapítására is ki­ható rendelkezéseket nyilván azért sem tartalmaznak, mert az ezekkel szin­tén módosított Pp. 476. §-a is, az illetéktörvény 36. §-ának (1) bekezdésé­ben foglalt rendelkezésekkel kifejezetten, tehát tudatosan is ellentétes .ren­delkezéseket tartalmaz. A Pp. 476. §-ának utolsó bekezdése értelmében ugyanis egyesített perekben közös ítélet esetében a fellebbezés megengedhe­tősége szempontjából az egyesített perek közül az a per irányadó, amelynek tárgya a legnagyobb értékű, ezzel szemben az illetéktörvény 36. §-ának első bekezdése szerint több pernek közös tárgyalás és eldöntés végett egyesítése esetében az illetékek mértéke tekintetéből az értékek együttes összege síz irányadó. Ezt az eltérést pedig a Te. 24. és 37. §-ai meg nem szüntették, \

Next

/
Thumbnails
Contents