Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Törvénykezési illeték. 291. — 89 lehál az illetékek mértékének megállapítására kihatással semmi tekintetben sem lehetnek. A fellebbviteli és felülvizsgálati beadványok illetékeinek mértékét az illetéktörvény 22. §-ának (1) és (2) bekezdései a fellebbezés és felülvizsgálati kérelem tárgyának értékéhez képest határozzák meg. A fellebbezés é-s felülvizsgálat tárgyának értéke pedig önként értetődően az az érték, amelyre nézve a felek a fellebbezésben vagy felülvizsgálati kérelemben kérelmet terjesztettek elő Az illetékek alapját az illetéktörvény 36. és 37. §-ai szerint egyesített perekben az értékek együttes összege, a kereseti és viszontkereseti követelés összegei közül pedig, az ítéleti illeték kivételével egyéb illetékek, tehát a fellebbezés és felülvizsgálati kérelem illetékei tekintetében is, csak a nagyobbik érték szerint kell megállapítani. A fellebbviteli és felülvizsgálati eljárás során benyújtott egyéb beadványok és felvett jegyzőkönyvek illetékeit az illetéktörvény 2. §. utolsó és 6. §. első bekezdéseiben hivatkozott 1. §-a első bekezdése alapján a fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárás tárgyának értékéhez képest kell meghatározni. Itt ismét az a kérdés, hogy mi a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás tárgyának az értéke. Önként értetődően mindazoknak az értéke, amelyekre nézve az ellenérdekű peres felek kérelmet terjesztettek elő és illetőleg mindaz az érték, amely felett a fellebbezési és felülvizsgálati bíróság a Pp. rendelkezései szerint is a peres felek kérelmei alapján dönt. Az ériék meghatározása tekintetében a kél esetre nézve lényeges eltérés van, mert míg a fellebbezés és felülvizsgálati kérelem tárgya értékének a meghatározásánál minden egyes fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem értékét csak a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérés alapján, a 225. sz. jogegységi megállapodás figyelembe vételével, de külön-külön, addig a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás tárgyának illeték alapjául vehető nagyobbik értéket az összes ellenérdekű felek fellebbezése vagy felülvizsgálati esetleg csatlakozási kéjelmével megtámadott értékek összevonásával együttesen kell meghatározni. De az illetékek alapjának meghatározásánál az illetéktörvény 3G. és 37. §-aiban foglalt kivételes szabályokat egyaránt alkalmazni kell. Ónként értetődik, de a 225. sz. jogegységi megállapodásban foglaltakból is nyilván következik, hogy ha egyesített perekben forog fenn (netán) kereseti és viszontkereseti kérelem előterjesztése, a 37. §. kivételes rendelkezése erre nézve is irányadó. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárás tárgya értékének a meghatározásánál az ugyan azon tárgyra, dologra vagy összegre vonatkozó kérelem és csatlakozási kérelem, avagy kereseti és viszontkereseti követelés értékei ismételten számi tásba ne vétessenek. A tévedés legkönnyebben az ellenkérelem tekintetélH n történhetik, holott nyilvánvaló, hogy a felperesnek az alperest marasztaló ítéletrészt elleni fellebbezését elutasítani kérő ellenkérelme az eljárás tárgya értékének meghatározásánál számításba nem vehető, mert ez esetben a fellebbezési és az ellenkérelem ugyanarra az értékre vonatkozik. Egy példa, amelyből az összes esetekre helyes következtetés vonható, fejti meg legvilágosabban a kérdést.