Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

66 Pénzügyi jog. reseti adó alá a szülők részéről a gyermeküknek önként adott járadékok azt jelenti, hogy azok a járadékok nem tárgyai a kereseti adónak, amelyek nem kötelezettségszerűek, vagyis, amelyeket nem lehet kikényszeríteni. Ha a járadékot nyújtó nem volt járadék fizetésére kötelezve, de ennek fizetésére Ígéretet tett s azt a másik fél elfogadta, juttatása kötelezettségévé vált és a járadék kereseti adó alá esik. (Kb. 20.910/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 33—34.) 99. K. H. Ö. 2. §. 3. p. — Azok után a járadékszerü jövedelmek után, amelyeket az anya nőtartás-, gyermeke pedig gyermektartásdíj címén kap, az általános kereseti adót egyenkint, külön az anya és külön a gyermek terhére kell kivetni. Kb. A kereseti adóról rendelkező 1937. évi 300. P. M. számú hivaiaios összeállítás (K. H. Ö.) 2. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés értelmében általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területéről származó és bárki által élvezett, nemkülönben külföldről származó és az ország lakosa által élvezett járadékokbói ered. A most idézett törvényhely kifejezett rendelkezése értelmében ezen jövedelmek közé tartoznak, többek között, a tartásdíjak. Ehhez a törvényes rendelkezéshez fűzött miniszteri utasítás (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében ezen jövedelmek általános kereseti adó kötelezettségének az előfeltétele, hogy a járadéknak jogi alapja legyen, mert az önkéntes adományok és rokoni támogatások nem esnek általános kereseti adó alá. A fentemlített K. H. Ö. 5. §-a (1) bekezdésének 9. pontja idevonatkozóan azt a további rendelkezést tartalmazza, hogy az előbb említett 2. §. 3. pontjában megjelölt járadék jövedelem: állandóan mentes a kereseti adó alól, ha évi összege a 960 P-t nem haladja meg. Ennek következtében a jogi alapon járó tartásdíjak általános kereseti adókötelezettsége is csak akkor állapítható meg, ha ezek összege az évi 960 P-t meghaladja. A K. H. Ö.-nek az általános kereseti adóbevallási kötelezettség tekintetében rendelkező 21. §-ának a (3) bekezdése azt a további szabályt tartalmazza, hogy az általános kereseti adó alá eső több foglalkozásnak, vagy jövedelemforrásnak a jövedelme egy bevallásba is felvehető, azonban a bevallást az egyes foglalkozások és jövedelemforrások szerint részletezve kell kiállítani. Az említett H. ö. 26. §-a pedig azt rendeli el, hogy ha az adózónak több kereseti adóköteles foglalkozása, illetőleg jövedelemforrása van, ezeknek a tiszta jövedelme lehetőleg külön állapítandó meg. Ezek a törvényes rendelkezések tehát azt bizonyítják, hogy az általános kereseti adó hozadéki-adó-jellegének megfelelően, minden általános kereseti adó alá eső foglalkozás, illetőleg jövedelemforrás önálló adótárgy és az egyik foglalkozás, vagy jövedelemforrás üzleti eredménye adózási szempontból nem befolyásolhatja a másik foglalkozásnak, vagy jövedelemforrásnak az üzleti eredményét. Ez az álláspont pedig, azt jelenti, hogy az