Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
Kereseti adó. 99—100. 67 adókötelezettséget megállapító jövedelemnek az összege, továbbá az adóbevallás beadására és az adóalap kiszámítására vonatkozóan érvényben levő előbb említett rendelkezések mindenkor foglalkozásonkint és jövedelemforrásonkint külön-külön bírálandók el. Ha a most előadottak szerint nincsen törvényes lehetőség egy adózónál, a kereseti adó alá éső különböző jövedelmek összevonására és együttes megállapítására, még kevésbé van lehetőség két, vagy több személy különböző rendeltetésű jövedelmének az összevonására. Ennélfogva a felvetett kérdés elbírálásánál a most előadottak alapján arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy a járadékszerü szolgáltatásnak minősülő nőtartási díjnak és gyermektartási díjnak az összege után járó általános kereseti adónak a kivetése során, úgy a nőtartási díj, mint a gyermektartási díj élvezője két külön személynek és jövedelmük két külön adótárgynak tekintendő, amiért is az adóalanyiság, valamint a létminimumot meghaladó adókötelezettség-, továbbá az adóbevallási és adóalapmegállapítási kötelezettség szempontjából, ezeket a személyeket és a jövedelmeket külön-külön kell elbírálni. Az anya által nőtartási díj címén élvezett jövedelemnek a gyermek által gyermektartási díj címén kapott jövedelemhez való hozzáadására és az általános kereseti adó alapjának ezen kétféle rendeltetésű jövedelem együttes összegében egy adózó terhére leendő megállapítására törvényes lehetőség nincsen. Az általános kereseti adó tárgyi jellegéből és ezeknek az adóztatás alá kerülő járadékjövedelmeknek egymástól független helyzetéből, valamint ezeknek különböző természetéből ugyanis az következik, hogy ezeknek a járadékjövedelmeknek az adókötelezettségét is, a járadékot élvező különböző személyeknél egymástól függetlenül kell elbírálni. Azokban az esetekben tehát, amikor egyfelől a nőtartási díjnak az összege és másfelől a gyermek, esetleg a gyermekek által élvezett gyermektartási díjaknak összege, külön-külön, az évi 960 P összegű létminimumot nem haladja meg, ezen járadékjövedelmek, a fentemlített törvényes rendelkezéssel biztosított állandó adómentességre való tekintettel, általános kereseti adó alá sem külön, sem összevontan nem vonhatók. Nem tartalmaz ezzel ellenkező rendelkezést a K. H. Ö. 18. §-ához fűzött utasítás (5) bekezdése sem, amely az özvegynél, mint természetes és törvényes gyámnál a nevelési járulék összegének az özvegyi nyugdíjjal való összevonását rendeli el, mert ez a szabály, csak az adótétel alkalmazása szempontjából rendeli el az összevonást. A fentiekből ennélfogva okszerűen következik, hogy azok után a járadékszerű jövedelmek után, amelyeket az anya nőtartás-, gyermeke pedig gyermektartásdíj címén kap, az általános kereseti adót egyenkint, külön az anya és külön a gyermek terhére kell kivetni. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 326. számú jogegységi megállapodása. — 1939. évi 2. f. 45.) 100. K. H. Ö. 13., 15. §§. — Az adózó ellen folyt kényszeregyessé°;i eljárás során a hitelezők által az adózónak adott eno-ed5*
