Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

62 Pénzügyi jog. 1936. év végéig teljesen befejezett átalakítás fejében engedélyezhető adókedvezmény. A 160.000/1936. számú P. M. rendelet 1. §-a alapján az 1937 január 1-je után megkezdett és legkésőbb az 1937. év végéig teljesen befejezett átalakítás fejében engedélyezhető adókedvezmény. Végül a 173.000/ 1937. számú P. M. rendelet 1. §-a alapján az 1938 január 1-je után megkezdett és legkésőbb az 1938. év végéig teljesen befejezett átalakítás fejében engedélyezhető adókedvezmény. A pénzügyminiszter a felsorolt rendeletek mindegyikében pontosan megjelölte az adókedvezményre jogosító átalakítási munkálatok befejezésének határidejét, a rendeletek egy részében az átalakítási munkálatok megkezdésének határidejét is megjelölte. A pénzügyminiszter nem ok nélkül kötötte határidőhöz az adókedvezményre jogosító munkák elvégzését. Szükséges volt ez abból a célból, hogy a nyújtott adókedvezmény a megszabott idő alatt tényleg előmozdítsa az építkezést, továbbá, hogy a pénzügyminiszter megfigyelhesse az egyes rendeletek gazdasági hatását és időről-időre a gazdasági élet szükségleteinek megfelelően állapíthassa meg az adókedvezmény engedélyezésének feltételeit. A 178.000/1933. P. M. számú rendelet és az ezt követően kiadott rendeletek mindegyike egymástól elkülönítve állapítja meg az adókedvezmény időszakát. Egyik időszak sem folytatása az előzőnek. A törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendeletekben megállapított határidők betartása olyan lényeges anyagi feltétel, melyeknek elmulasztása megszünteti az adókedvezményre való igényt. Ezért általános szabály az, hogy csupán a határidőre befejezett átalakítási munkálatok fejében engedélyezhető adókedvezmény. Ellenben a határidő letelte után befejezett munkálatok fejében nem engedélyezhető adókedvezmény, sem a munkálatok megkezdésének idejére, sem a befejezésének idejére érvényes rendelet alapján. Megtörténhetik azonban, hogy a házbirtokos a kellő időben megkezdett munkálatok egy részét kizárólag azért nem fejezheti be határidőre, mert valamely előre nem látható és elháríthatatlan esemény (vis major) megakadályozta azt. Minthogy ilyen esetben a munkálatok egy részének késedelmes befejezését nem a házbirtokos mulasztása okozta, azért méltánytalan, sőt, igazságtalan lenne a házbirtokost ezekre a munkálatokra nézve megfosztani az adókedvezménytől. A bíróság ezért indokoltnak találja, hogy a házbirtokos mulasztása nélkül kizárólag elháríthatatlan akadály miatt a határidő letelte után befejezett munkálatok azonos elbírálásban részesüljenek a határidőre befejezett munkálatokkal. Természetesen a házbirtokos feladata az elháríthatatlan akadály bekövetkezésének és annak a bizonyítását hogy kizárólag emiatt nem fejezhette be határidőre a munkálatokat. (Közigazgatási Bíróság 318. számú jogegységi megállapodása. — 1939. évi május hó. — Pod. 1939. évi 1. f. 24.) 74. H. H. Ö. — Ha a telek tulajdonosa az azon álló épületet elajándékozta, a házadó alanva nem a telek, hanem az épület tulajdonosa. (Kb. 12.540/1930. P. sz. — M. K. LVII. évf. 23.)