Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Házadó. 72—73. 61 épületrésznek lakássá való átalakítását, A törvényhozás ezzel a kivételes adókedvezménnyel a lakásszaporítást kívánta előmozdítani. A nagy lakásínség miatt szükséges volt a lakásszaporítás meggyorsítása és ezért a 10. §. 1924 január l-ig terjedő határidőt állapított meg az átalakítások befejezésére. Az 1923 : XXXIV. t.-c. 1. §-ának a) pontja ezt a határidőt a lakásépítő külön tevékenység útján létesített építkezésekre nézve 1926 november l-ig meghosszabbította. Az 1925 : XVIII. t.-c. 5., 9—11. §-ai alapján rendkívüli házadómentesség, illetve házadómérséklés illette meg az 1927. év végéig átalakított, illetve 1925. év folyamán tatarozott épületek birtokosait. Ennek a kedvezménynek a célja már nem csupán a lakások szaporítása, hanem főleg az építőipar foglalkoztatása útján munkaalkalom teremtése, úgyszintén a mai kor követelményeinek meg nem felelő épületek megfelelő átalakítása volt. Az 1926 : XI. t.-c. 1. §-a az 1926. év folyamán végzett tatarozás fejében biztosított házadómérséklést. Az 1927 : V. t.-c. 7. §-a az 1927. évben november 30-ig végzett tatarozás fejében biztosított házadómérséklést. Az 1929 : XXIX. t.-c. 4. §-a rendkívüli házadómentességet biztosított az 1931 augusztus l-ig végzett és befejezett átalakítások folytán előállott jövedelemtöbbletre. A mentesség időtartamának és feltételeinek megállapítására felhatalmazta a pénzügyminisztert. Az 1930 : XLI. t.-c. 10. §-ának (5) bekezdése az átalakítás fejében járó adókedvezmény engedélyezésének határidejét kiterjesztette az 1933. év végéig befejezett átalakításokra. Az 1933. évi 7.500. M. E. sz. kormányrendelet 2. §-a ezt a határidőt meghosszabbította 1934 július l-ig. Az 1933. évi 16.320. M. E. számú kormányrendelet 1. és 2. §-a az 1934. év végéig átalakított épületekre biztosított adókedvezményt. A 4. §. pedig felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy az 1935 január 1-je után végzett átalakításokra rendeletileg adókedvezményt engedélyezhessen. Ennek a kormányrendeletnek 3. §-a alapján kiadott 178.000/1933. számú pénzügyminiszteri rendelet szabályozza az adókedvezmény engedélyezésének anyagi feltételeit és módját. A rendelet 13. §-a felhatalmazás nélkül az átalakítás megkezdésének idejét is megállapítja. A 9.760/1934. M. E. számú kormányrendelet 1. §-ának (2) bekezdése felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy az átalakításokra engedélyezhető adókedvezményeket, azok részletes feltételeit, mérvét és időtartamát időközönként rendelettel állapíthassa meg. E törvényerejű felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter évenkint kiadott újabb rendeletekkel szabályozta az átalakítások fejében engedélyezhető házadókedvezmény feltételeit, mértékét és az eljárást. Mindegyik rendeletben az átalakítás végzésének határidejét is megállapította. Nevezetesen: a 167.000/1934. számú P. M. rendelet 1. §-a szerint az adókedvezményre jogosító átalakítás teljes befejezésének határideje az 1935. év vége. A 70.000/1935. számú P. M. rendelet 1. §-a alapján az 1936 január 1-je után megkezdett és legkésőbb az-