Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

60 Pénzügyi jog. kielégítést, s így már ekkor tudomást szerez arról, hogy követelése egészben vagy milyen összeg erejéig vált behajthatatlanná, mégis ha a kifizetés a végrehajtási törvény 201. §-a szerint a letétből való utalványozás útján történik, nem volna indokolt az utalványozó végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt beadott kérvényt elkésettnek tekinteni, tehát ily esetben a törlési igény az árverési vételárból a kérelmező részére sorozott kiutaló jogerős végzés kézbesítésének napján nyilik meg. Olyan esetekben általában, amikor a kérelmező mint végrehajtató az utolsó végrehajtási cselekménynél nincs jelen s arról végzésileg értesíttetik, továbbá, amikor az utolsó végrehajtási cselekményről bírói határozat keletkezik, úgy a törlési igény keletkezésének napjául a jogerős határozat kézbesítésének napját, illetve annak a határidőnek utolsó napját kell tekinteni, amely idő alatt a kézbesített, de nem jogerős határozat jogorvoslattal megtámadható. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 331. számú jogegységi megállapodása. — 1939. évi június hó. — 1939. évi 2. f. 53.) 72. H. H. Ö. 22. §. 5. bek. — Az üresen álló épület vagy épületrész bérbeadására vagy bérfizetés nélkül való használatbavételére vonatkozóan megállapított bejelentés elmaradása, vagy késedelmes megtétele esetén a H. H. Ö. 22. §. 5. bekezdése helyébe lépett 16.330/1933. M. E. számú kormányrendelet 2. §-a alapján kiszabott bírság kérdésében hozott pénzügyigazgatósági határozat ellen beadott jogorvoslatnak az elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (Közigazgatási Bíróság pénzügvi osztályának 300. számú jogegységi megállapodása. — Pod. 1938'. évi 2. f. 38.) 73. 1921 : LI. t.-c. 8. §. — Abban az esetben, ha a házadókedvezményre igényt adó munkálatokat a kedvezményről intézkedő egyik rendeletben megállapított időben megkezdték, de nem ugyanebben a rendeletben, hanem a kedvezményről intézkedő közvetlenül következő időre szóló rendeletben megállapított idő alatt fejezték be, úgy csupán ama munkálatok fejében engedélyezhető adókedvezmény, amely munkálatok a határidőig egészen befejezést nyertek. Ha azonban a házbirtokos kellően bizonyítja, hogy tőle nem függő elháríthatatlan ok (vis major) akadályozta meg a munkálatok egy részének az előbb említett határidőig való befejezését, úgy a határidő után befejezett munkálatok olybá tekintendők, mintha határidőre befejeztettek volna. Kb. A törvényhozás az új építkezést kívánta előmozdítani azzal, hogy a házbirtokost az újonnan épített épület után több évre terjedő ideiglenes házadómentességben részesítette. A régi épületek átalakítását általában nem kívánta házadómentesség nyújtásával előmozdítani. Ilyen kivételes házadókedvezményt nyújtó első törvényünk az 1921 : LI. törvénycikk, amelynek 8. §-ában kivételes házadómentesség engedélyezésével kívánta -előmozdítani a törvényhozás a lakás céljára nem szolgáló épületnek, illetve