Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Vétel — 881. 6Ü» ügyleti céllal egyenéseii ellentétes, az eredeti megállapodást megváltoztató és meghiúsító új megállapodást kívánt létesíteni és a betét értékveszteségét magára kívánta vállalni. A fellebbezési bíróság tehát akkor, amidőn az alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezte, az itt előadott indokok folytán az anyagi jog szabályainak megfelelően döntött. Erre az álláspontra, való tekintettel elveszti jelentőségét az a kérdés, hogy vájjon az alperes kötelezettségét valóságos svájci frankra szóló kötelezettségnek kell-e tekinteni? Amennyiben ugyanis a felek között a kifejtettek szerint az a meg­állapodás létesült, hogy a betétösszeg értékállandósága a felperes részére á fentebb előadottak szerint biztosíttatott, akkor a teljesítés mértékét meg­határozó szabálynak elsősorban ezt kell tekinteni és az effektív svájci frank bankjegyekben való teljesítésre vonatkozó kikötést. — ha az fenn­állónak egyáltalán elfogadható, — csak oly értelmezéssel lehet alkalmazni, hogy az ily módon eszközölt teljesítés az alperest a kötelezettség alól csak akkor mentesíti, ha a svájci frank értéke a teljesítés idején is azonos marad. A felek kötelező megállapodása folytán nincs jelentősége annak a kérdésnek sem, hogy vájjon a felperes folyószámla követeléseinek svájci frank összegét meg tndta-e menteni az értékveszteségtől? (1938. dec. 15, — P. VII. 4662/1938.) Vétel. (Kt. 336—367. §.) 881. Kt. 351. §. — Fedezeti eladás hatása a szerződésre. — Az áru átvételében késedelmes vevő rovására a Kt. 351. §-a értel­mében teljesített ú. n. fedezeti eladás az adásvételi szerződés ér­vényét nem érinti; ez az értékesítés mindössze azt jelenti, hogy az eladó az áru átvételében késedelmes vevővel szemben a Kt. 351. §-ában előírt fedezeti eladás útján teljesíti a szerződést. Ebből kö­vetkezik, hogy az áru átvételében késedelmes vevővel szemben a Kt. 351. §-á alapján vételárkülönbözet címén érvényesített igény nem kártérítési követelésnek, hanem a szerződéses vételár egy részére irányuló követelésnek tekintendő. K. I. A m. kir. Kúria az I. r. alperes által a II. r. alperes, továbbá az .,0." genfi cég ellen váltó kiadása és jár. iránt indított perben 1938. évi március hó 3-án P IV. 118/46/1938. szám alatt hozott ítéletében megállapí­totta, hogy az I. és II. r. alperes között az 1928. évi december hó 1-én létrejött alapmegállapodásban és az ugyancsak köztük 1931. évi december hó 2. napján létesült pótmegállapodásban foglalt, az említett ítéletben rész­letesen ismertetett kikötések az 1931: XX. t.-c. rendelkezései alá eső, a gaz­dasági versenyt szabályozó — kartelhez hasonló célú — kötelezettséget állapítottak meg, ezek a megállapodások azonban az 1931: XX. t.-c. 2. §-ában előírt bemutatás hiánya miatt ugyanennek a §-nak harmadik bekez­dése értelmében érvénytelenné váltak.

Next

/
Thumbnails
Contents