Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Szövetkezetek. — 868. 581 tében — amint az az alperesi védekezés szerint ezúttal fennforogna — a 10. §. a) pontjában előírt bejegyzendő tartalom tárgytalan, legfeljebb csak az következik, hogy a sajátkezű bejegyzésnek nem kell az előírttal azonos tartalmúnak lennie, de nem az, hogy nem szükséges a bejelentésnek a tagsági törzskönyvbe való sajátkezű bejegyzése. III. Minthogy új tag felvételéről van szó, az igazgatóságnak az alapszabályok 5. §-a értelmében a taggá való elfogadásról, 36. §-a értelmében arról, hogy a jelentkezőt felveszi-e, nem forognak-e fenn olyan okok, amelyek a jelentkezőnek tagul íelvehetését kizárják, dönteni kell. Azt az alperes maga adta elő, hogy az 1936. április hava körüli időpontban tartott igazgatósági ülésnek a végén, a tárgysorozat után P. Ferenc igazgatósági tag bejelentette a szóbanforgó átruházást és megkérdezte, van-e ellene kifogás, mire a jelenlevők némelyike helyeselt; erről az ülésről azonban nem készült jegyzőkönyv, — tehát még a tárgysorozatba felvett részről sem. Az igazgatóságnak az alapszabályok 5. és 36. §-a által megkívánt és a 34. §-ban említett módon jegyzőkönyvbe foglalt határozata tehát nincsen és így nem forog fenn a Z. László tagul való felvételének a második feltétele sem. IV. Alaptalan az alpereseknek az ezekkel szemben felhozott az a védekezése, hogy, mert csak átruházásról van szó, csak igazgatósági jóváhagyás kell az alapszabályok 15. §-a szerint, ami pedig élőszóval, sőt ráutaló tények útján is történhetik, továbbá, hogy a fogyasztási szövetkezetek ilyen esetben belépési nyilatkozatot nem is kívánnak meg, különben is arra nézve, hogy az átruházást kívánja, Z. Lászlótól még írásbeli nyilatkozatot is kapott az alperes. Ami az utóbbi két védekezést illeti, a törvény kötelező rendelkezésével szemben ellentétes gyakorlat jogérvényesen ki sem fejlődhetik, az alapszabályoknak olyan irányú módosítása nélkül pedig, amely az írásbeli belépésre szigorúbb formát előíró rendelkezést elhagyja, arra sem hivatkozhatik jogszerűen alperes, hogy Z. Lászlónak van más alakban tett írásbeli nyilatkozata. Különben is a m. kir. Kúriának 465/1912. V. számú és a Polgári Jogi Határozatok Tárába 340. szám alatt fel is vett, továbbá a 496/1914. V. határozatának a 635/1912. V. számú határozatával való egybevetéséből kétségtelen, hogy írásbeli belépési nyilatkozat üzletrésznek nem tagra való átruházása esetében is már a Kt. 224. §. utolsó bekezdésénél fogva érvényességi feltétel. Az pedig kétségtelen, hogy, ha nem olyan tag kéri az üzletrész átruházás jóváhagyását, aki egy vagy több üzletrésszel már is tag, az alapszabályok 5. és 36. §-ának esete forog fenn és így a 34. §. alkalmazandó, így pedig a 15. §. értelmezésére vonatkozó alperesi érvelés súlytalan. V. Az 1937. szeptember 26-án tartott rendkívüli közgyűlésen Z. László mint a közgyűlés által megválasztott elnök elnökölt.