Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Cégvezetők. Kereskedelmi meghatalmazottak. 853—854. Ezek alapján a kir. Kúria a felhozott többi panasz vizsgálatát mint szükségtelent mellőzte, a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította és a Pp. 543. §-ának ut. bek. alapján az azzal okozott költség viselésére is kötelezte. (1939. jan. 31. — P. VII. 5572/1938.) Cégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. (Kt. 37—54. §.) 853. Kt. 40. §. — Cégvezető és céget jegyző tisztviselő aláírása. — LA bírói gyakorlat a Kt. által nem is említett cégjegyző tisztviselők tekintetében megengedi, hogy azok közül egyesek, különösen a vezérigazgató, az igazgatói vagy aligazgatói címet viselők — ppa. toldat nélkül — más céget jegyző tisztviselők ellenben ezzel a toldattal jegyezzék a céget. — II. A cégvezető cégaláírásáról intézkedő Kt. 40. §. a cégvezetésre vonatkozó toldás használatát ép oly kötelezően írja elő, mint magának a cégvezető nevének a cégszöveghez csatolását és a törvénynek ezzel a kifejezett rendelkezésével ellentétes bírói gyakorlat nincsen és nem is lehet. K. A felfolyamodással élő szövetkezet alapszabályainak 28. §-a értelmében a céget két igazgatósági tag vagy cégvezető jegyzi. Cégetjegyző tisztviselőről ebben az intézkedésben szó nincsen. Az a körülmény tehát, hogy (... mint a fejben I. a....) a felfolyamodással élő szövetkezet esetében jelentőség nélküli. Minthogy pedig (... mint a fejben II. a....) a fenti szövetkezet alapszabályainak 28. §-a, amely kifejezetten cégvezetőről — nem pedig céget jegyző tisztviselőkről — rendelkezik, törvénybe ütköző intézkedést foglal magában abban a részében, amely szerint az igazgatóság a megbízás adásakor határozza el, hogy a cégvezető a cég jegyzésénél a ppa. toldatot köteles-e használni vagy sem. (1938. jún. 21. _ Pk. IV. 2298/1938.) 854. Kt. 53. §. — Versenytilalom szerződéses kikötésének módja. — A versenytilalom mint az egyén gazdasági szabadságának korlátozása szorosan értelmezendő. Ebből folyóan, ha a szerződő felek ily korlátozást kívánnak létesíteni, azt vagy határozottan ki kell kötniök, vagy legalább is oly módon kell a szerződés tartalmát megállapítani, amelyből a feleknek erre irányuló akarata kétségtelenül következtethető. K. A meg nem támadott tényállás szerint az alperes önálló kereskedő, aki a felperessel kötött szerződés idején és a szerződéses viszony tartama alatt is a felperes üzletkörébe tartozó és a szerződés tárgyául szolgáló reklámcikkek forgalomba hozatalával foglalkozott, sőt ilyen cikkeket, illetve az azok előállításához szükséges anyagokat magának a felperesnek is szállított. A szerződés csupán arra nézve tartalmaz rendelkezést, hogy ezekben a cikkekben az alperes által lekötött és a felperes által jóváhagyott üzletek