Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
570 Kereskedelmi törvény. után a felperes az alperesnek jutalékot térít, de a szerződésben nincs tilalom az alperesre nézve a szerződéses viszony tartama alatt hasonló ügyleteknek a saját, avagy a felperestől különböző személy részére való kötése tekintetében. (... mint a fejben ...) A kifejtettek szerint a szerződés a versenytilalmat határozottan ki nem köti s a szerződés — tartalmát tekintve — nem olyan, amelyhez jogszabály rendelkezése folytán versenytilalom fűződik. Ilyképen az alperesnek az a ténye, hogy a felperessel való jogviszonyának tartama alatt a szerződés tárgyául szolgáló cikkek tekintetében a saját nevében, saját részére kötött ügyleteket, nem szerződésszegés és így az ezen az alapon önmagában sem az üzleti tisztességbe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik. A B. céggel kötött ügylet csak akkor ütközik az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe, ha az említett cég által felpereshez intézett ajánlati felhívás folytán eredetileg a felperes részére megkötendő ügyletet az alperes az üzleti tisztességbe ütköző módon önmaga részére szerezte meg. Ennek a megállapítása pedig attól függ, hogy a felperes javára megkötni szándékolt ügylet milyen körülmények között és mily okból hiúsult meg és annak meghiúsulásában mily része volt az alperesnek. Ha való az, hogy a felperes által ajánlott árnak és mintának kifogásolása után ezt a körülményt az alperes a felperessel közölte, majd ezt követően a felperes leszállított árajánlatát a vevő cégnek tudomására hozta és a felperestől ismételten kért és kapott mintákat is bemutatta a vevőnek, a vevő pedig ezek után sem volt hajlandó a felperes árújára a megrendelést megtenni, úgy az ügyletkötésnek az ő hibáján kívül való meghiúsulása után az ügyletet az alperes a vevővel az üzleti tisztesség megsértése nélkül saját részére megköthette és a felek közötti szerződés tartalma mellett az alperes nem lehetett arra kötelezve, hogy az ő üzleti körében igénybe vett és az ő üzleti titkának tekinthető kedvezőbb beszerzési lehetőségeket a felperesnek felfedje és azokat a felperesnek rendelkezésére bocsássa. Az ügylet megkötésének körülményeire nézve a vevő cégnek az ügyletet kötő meghatalmazottját tanúként két ízben és pedig ebben a perben és a felek között a jelen perbeli alperes felperessége alatt folyamatban volt perben is kihallgatták. A vallomásokban az ügyletkötés körülményei tekintetében épen a meghiúsulás okait illetően a perkérdés eldöntése szempontjából lényeges tényekre nézve eltérés van, amely eltéréseket a fellebbezési bíróság- jogi álláspontjánál fogva nem tisztázta és a vallomások eltérő tartalmát nem mérlegelte. Ennek hiányában pedig az ügy lényegére tartozó tények tekintetében tényállást megállapítani nem lehet. (1938. okt. 26. — P. IV. 4007/1938.)
