Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

560 Öröklési jog. rodását a tulajdonosnak az a mulasztása okozta, hogy az adósságokat azok esedékessége után nyomban ki nem fizette. Nem szabadulhat már csak azért sem, mert a nem vitás tényállás szerint az örökhagyó egyik rokona, G. Gyula, a végrendeletet perrel támadta meg s ez a per csak négy évvel az örökhagyó halála után, az 1935. évben nyert a kereset elutasításával befejezést, addig pedig, amíg öröklési joga bizonytalan volt, a tulajdonos fizetéseket nem tartozott teljesíteni, hanem csak tűrni tartozott, hogy a hitelezők követeléseiket a hagyatékból kielégítsék, viszont az. hogy a hitelezők ezzel a jogukkal nem éltek, nem esik a tulajdonos terhére. Egyébként minthogy a tulajdonos az alább kifejtendők szerint csak kölcsön felvétele utján fizethetett és fizetett s a felvett kölcsönnek a kamatai is ugyancsak az alább kifejtendők szerint a haszonélvezőt terhelik, az a kérdés, hogy a tulajdonos késedelmes volt-e a fizetésben, vagy nem. közömbös is. Nem esik t. i. a tulajdonos terhére az sem, hogy fizetési kötelezettségének nem a hagyatéki vagyon egy részének értékesítésével tett eleget. Nem esik ez a tulajdonos terhére azért, mert a peresfelek, akik tulajdonjogukat, illetve haszonélvezeti jogukat öröklés útján szerezték, a hitelezőkkel szemben a hagyatéki terhekért — és pedig úgy a tőkekövetelésekért, mint a kamatokért — örökségükkel egyetemlegesen felelnek s ebből folyóan őket kölcsönös közreműködési kötelesség terhelte azoknak a módozatoknak a megállapítására nézve, amelyek a tartozásoknak az öröklött vagyonból kielégítésére alkalmasak. Az erre irányuló kötelesség teljesítésében pedig a tulajdonos terhére vétkes magatartást nem lehet megállapítani amiatt, hogy a haszonélvezőnek a vagyon egy részének értékesítés céljából a haszonélvezete alóli mentesítése tekintetében tett ajánlatát nem fogadta el, mert ehhez az ajánlathoz a haszonélvező egyebektől eltekintve azt a feltételt is kötötte, hogy a kamatoktól teljesen, vagyis az öröklés megnyíltára visszamenően mentesíthessék, holott a haszonélvezetének tartamára eső kamatok a kifejtettek szerint őt terhelik. Ezek szerint a tulajdonosnak arra, hogy a hitelezőket kielégítse, a kölcsön felvételén kívül más mód nem állott rendelkezésére. Ez a kölcsön részben az eredeti tőketartozások helyébe lépett, részben a haszonélvezőt terhelő kamatoknak is kielégítésére szolgált, végül részben a tőke és kamatkövetelések peresítésével s a hitelezők által folyamatba tett végrehajtási eljárásokkal, valamint az öröklés kérdésének rendezésével felmerült s a haszonélvezőt is terhelő költségek kielégítésére volt szükséges, amiből szükségszerűién folyik, hogy a kölcsönnek is. amennyiben az említett célokra használtatott fel. a kamatai a haszonélvezőt terhelik. A K.-féle perekben alperesként a tulajdonossal együtt a haszonélvező is résztvett, e per költségei az ő terhére is meg vannak ítélve, mert az ítéletek a haszonélvezőt a tulajdonossal együtt kötelezték annak 9 tűrésére, hogy a hitelezők magukat a tőke. kamat és költség erejéig a hagyatéki vagyonból kielégíthessék. Ezek szerint tehát a költségben