Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Köteles-rész. — llat/yntéki tartozások. — 842—84.5. 557 részre vonatkozó jogszabályok céljának és helyes értelmének a megvalósulását nem biztosíthatta, hanem ellenkezően azt meghiúsította volna, a bírói gyakorlat teret engedett ugyan az örökség megnyílta után bekövetkezett értékromlás figyelembevételével történő számításnak, a rendkívüli körülmények kényszerítő hatása alatt kialakult és kifejezetten csak az említett rendkívüli körülményekből származó jogsérelmek orvoslására szolgáló ez a gyakorlat azonban az általános szabályt meg nem változtatta. (K. 1038. nov. 9. — P. I. 3978/1938.) 843. Mt. 2040. §. — Kötelesrész kiadásának módja. — A bírói gyakorlatban állandóan alkalmazott jogszabály szerint a kötelesrészt pénzben kell kiadni, kivéve, ha az örökhagyó végrendeletében másként intézkedett, vagy ha az érdekelt felek egymás közt másként állapodtak meg. (K. 1939. ápr. 25. — P. I. 5024/1938.) Hagyatéki tartozások. 844. Mt. 2083. §. — Örökhagyó köztartozásai, mint hagyatéki tartozások. — A hagyatéki tartozások közé sorozandók az örökhagyónak a halála idejében fennállott adó- és egyéb köztartozásai. (K. 1039. máj. 9.' — P. I. 1431/1939.) 845. Mt. 2082. §. — Özvegyi nyugdíjból és az özvegyet illető ú. n. halálozási negyedből kielégítés kizártsága örökhagyó férj tartozása fejében. — I. Az özvegyi nyugdíj nem örökség, mert nem tartozik a hagyatékba az olyan követelés, amely csak az Örökhagyó halála esetére, jóllehet az általa kötött szolgálati szerződés alapján harmadik személy javára válik esedékessé, ellenben az örökhagyót meg nem illette. — II. Az ú. n. halálozási negyed is olyan követelés, amely nem az örökhagyót, hanem az ő szolgálataiért az özvegyét illette meg. K. A vasuti alkalmazottak és hozzátartozóik nyugellátására nézve nem az állami alkalmazottak, özvegyeik és árváik ellátását szabályozó 1912: LXV. t.-c. rendelkezései az irányadók, mert a vasuti alkalmazottak nyugellátásukat az 1914: XVII. t.-c. 22. §-a értelmében az egyes vasutak külön szabályaiban megjelölt nyugdíjintézetektől az ezeknek alapszabályaiban foglalt feltételek és módozatok szerint kapják. Ezért a felperes mint törvényesen elvált feleség által néhai férje szolgálati viszonya alapján az I. r. alperes vasuti társaság irányában érvényesített nyugdíjigény jogossága szempontjából egyedül az I. r. alperes nyugdíjalapjának a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott nyugdíjszabályzata a mérvadó, amelynek 15. cikke szerint az az özvegy, aki férjétől ennek elhalálozásakor törvényesen el van válva, nyugdíjat vagy végkielégítést nem igényelhet. Ezzel szemben tehát nem