Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
550 öröklési jog. nem lépett, hatálybalépett azonban a végrendeletben a felperes javára La bentfoglaltnak tekintendő és sorrendben az I. r. alperes jogát megelőző utóörökösnevezés. A végrendelet tartalmából ugyanis kétségtelen, hogy az örökhagyó az ingatlant elsősorban az örökös gyermekére kívánta átszármaztatni, noha ezt kifejezett utóörökösnevezéssel ki nem nyilvánította, emellett azonban végrendeletében eltiltotta az örököst az ingatlan elidegenítésétől és megterhelésétől is annak meghatározása nélkül, hogy a tilalom kinek a javára szól, ami az állandó bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály értelmében a kinevezett örökös törvényes örökösének, ebben az esetben tehát a felperesnek, hallgatólagos utóörökösnevezését jelenti. Tévesen hivatkoznak az alperesek arra, hogy a végrendelet tartalma szerint az elidegenítési tilalom, minthogy a végrendelkezéskor é<s a hagyaték átadásakor a kiskorú felperes még méhmagzat alakjában sem létezett, csupán az I. rendű alperes javára rendelt igény biztosítását célozhatta, mert (... mint a fejben II. a....) A végrendelet fentebb idézett tartalma egyébként sem hagy fenn kétségét aziránt, hogy az elidegenítési ós terhelési tilalom a kinevezett örökös netán születendő gyermekének kívánta a hagyományozott ingatlan állagára vonatkozó igényét biztosítani, ami okszerűen következik abból, hogy az örökhagyó csak P. Károly magtalan elhalálozásától függő hatállyal nevezte meg az I. rendű alperest utóörökösnek. De kitűnik ez abból is, hogy az örökhagyó az utóörökösnevezés mellett a hagyományozott ingatlan eladását és megterhelését az örökösnek külön is megtiltotta, amire pedig csak a kinevezett örökös netán születendő gyermekei érdekében lehetett szükség, mert az I. rendű alperes érdekét az elidegenítési és terhelési tilalmat külön kikötés nélkül is magában foglaló utóörökösnevezés amúgy is biztosította. Minthogy az elidegenítési és terhelési tilalommal oltalmazott félnek, a hallgatólagosan utóörökösként megnevezett kiskorú felperesnek a beleegyezése nélkül a végrendeleti örökösnek, mint az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan tulajdonosának nem volt joga ezt az ingatlant az alpereseknek eladni, minthogy továbbá a kereseti ingatlannak a tilalom általi lekötöttségéről és az elidegenítési tilalmat megalapító tényekről a kereseti ingatlan tulajdonjogának megszerzése végett az 1985. június 19. napján kötött „Egyezség" időpontjában az alperesek is tudtak, ennélfogva a felperes időközben elhalt atyja, mint végrendeleti örökös és az alperesek közt létesült elidegenítési jogügylet a felperessel szemben hatálytalan. A jogügylet hatálytalansága folytán helytálló az eredeti telekkönyvi állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelem is, mert (... mint a fejben III. a ) A fellebbezési bíróság tévesen minősítette az elidegenítési jogügyletet éi \ énytelennek és ennek folyományaként téves az a döntése is, hogy az alperesek javára teljesített tulajdonjogi bejegyzés törlését eredeti érvénytelenség alapján rendelte el, mert a jogügylettel szemben arra figyelemmel, hogy a fellebbezési bíróság irányadó megállapítása szerint az átruházó P. Károly az ügyletkötéskor nem volt cselekvőképtelen, érvénytelenségi ok-