Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

520 Kötelmi jog. szolgáltatása esetében az 1927. évi XXL t.-c.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek az Országos Társadalombiztosító Intézetnek más személyekkel szemben ugyanilyen jogalapon keletkezett hasonló jogviszonyait szabályozzák, a fentebb felhívott törvényes rendelkezésekre való tekintettel a kir. Kincstárral szemben is megfelelően alkalmazni kell, e szerint pedig a kir. Kincstárt, mint önbiztosító munkaadót az általa nyújtott kártalanítás megtérítésére nézve az Országos Társadalombiztosító Intézettel azonos jogállás illeti. K. Az 1874. évi XVIII. t.-c. 2. §-a értelmében a tárgyi felelősséggel tartozó fél testi sértés esetében azokat a vagyoni hátrányokat tartozik megtéríteni, amelyek a sérülés következtében a sérültre hárultak. A felperes a sérült kárának azt a részét érvényesítette az alperes ellen, amely reá az 1927. évi XXI. t,-c. 201. §-a értelmében mint baleseti biztosítás feladatait ellátó önbiztosító munkaadóra szállott át. A fellebbezési bíróság tehát a keresetnek helyt adó ítéletével nem kötelezte az alperest olyan kártérítésre, amely a balesetből nem a sérültre hárult, ennélfogva az alperes idevonatkozó felülvizsgálati támadása alaptalan. Téves az alperesnek az a jogi álláspontja, hogy miután a sérültnek a felperestől az 1012. évi LXV. t.-c. 42. §-a értelmében csakis akkor jár baleseti kártalanítás, ha a részére szolgáltatandó nyugdíj kevesebb, mint az 1927. évi XXI. t.-c. Vili. fejezete alapján járó kártalanítás, az adott esetben azonban a sérült nyugdíja ennél több. baleseti kártalanítás tehát nem jár a sérültnek, következőleg csak a baleseti kártalanítás erejéig fennálló törvényes engedmény alapján a felperes vele szemben fel nem léphet. Eltekintve ugyanis attól, hogy a sérültet, ha a biztosítási kötelezettsége nem szünetelt volna, az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben baleseti járadék címén a beszámítható 283 pengő 80 fillérben megállapított javadalmazásának a 66.2/3%-a fejében havi 189 pengő 20 fillér illette volna meg. amivel szemben a felperes előbb csak 170, utóbb pedig csak 149 pengő 45 fillér nyugdíjat folyósított és illetve folyósít a sérültnek. (... Mint a fejben I. a ), következőleg még ha felperes által folyósított nyugdíj összege nagyobb lenne is. mint a sérültet megillető baleseti kártalanítás, a nyugdíjban bennfoglalt haleseti kártalanítás megtérítését törvényes engedmény alapján a felperes éhben az esetben is igényelhetné az alperestől. A fellebbezési bíróság megállapítása szerint kétségtelen, hogy a balesel nélkül a sérült nyugdíjazása be nem következett volna. A fellebbezési bíróságnak ezt a ténymegállapítását az alperes megtámadta ugyan, ez a támadás azonban nem helytálló, mert abból, hogy az 1980. november 4-én kelt B) alatti rendőrfőorvosi felülvizsgálati vélemény szerint a sérültnek a baleset okozta sérülésein kívül egyéb beteg-