Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
516 Kötelmi jog. vállalkozót terhelte a felperes szerint elmulasztott óvóintézkedések megtétele. Nem róható a felelősség az alperesre azon az alapon sem, hogy a felperes őt a liftakna veszélyességére és az óvóintézkedések szükségére figyelmeztette, mert ezzel a figyelmeztetéssel az óvóintézkedések foganatosításának kötelessége az alperesre át nem hárult és az alperes az óvóintézkedések megtételére a vállalkozót nem is szorította, mert (... mint a fejben II. a.). De nem állapítható meg az alperesnek a balesettel okozati összefüggésben álló mulasztása az óvóintézkedések elmulasztása miatt azért sem, mert a felperes B. Sándor vállalkozót az óvóintézkedések szükségére maga is figyelmeztethette volna és a figyelmeztetés előreláthatólag eredményre is vezetett volna. Közömbös az a kérdés, hogy a padló sikos volt-e és a felperes a sikos padlón történt elcsúszás következtében esett-e a liftaknába, mert a már kifejtettekből következően a padló síkosságának megszüntetése sem az alperes kötelessége volt. Minthogy ezek szerint az alperest a balesettel okozati összefüggésben álló vétkesség nem terheli és a keresetnek már ezért sincsen jogalapja, közömbös az a kérdés is, hogy a baleset bekövetkezésében a felperes saját vigyázatlansága közrehatott-e. (1939. máj. 16. — P. I. 1628/1939.) 809. Mt. 1741. §. — Tárgyi felelősség szempontjából harmadik személy elháríthatatlannak minősülő cselekménye. — Harmadik személy olyan elháríthatatlan cselekményének, amely a veszélyes üzem fenntartóját az öt egyébként terhelő tárgyi felelősség alól mentesíti, csak azt a cselekményt lehet tekinteni, amellyel közönséges előrelátás mellett nem csak, mint bizonyosan bekövetkezővel, hanem mint lehetőséggel sem kellett számot vetni, vagy amelyet megakadályozni akkor sem volt módjában a veszélyes üzem fenntartójának, illetőleg az ő megbizottjának, ha előre látta. Abból a körülményből, hogy a mentesítő okként megjelölt cselekményt elkövető harmadik személy a magatartására irányadó valamely jogszabályt sértett meg a cselekményével, egymagában még nem következik, hogy a cselekmény elkövetésének a lehetőségével nem lehetett számot vetni és ekként azt nem lehetett előrelátni. K. (...mint a fejben...) A közönségrs tapasztalai ugyanis azt bizonyítja, hogy tiltott cselekményeket lépien-nyomon követnek el és ezért az, aki az ilyen cselekménynek harmadik személy részéről elkövetését számításon kívül hagyta és annak megakadályozását elmulasztotta olyankor, amikor a körülmények az elkövetés lehetőségére vagy épen valószínűségére utaltak, balesetnek a tiltott cselekmény közrehatásával létrejötte esetében nem hivatkozhatik arra. hogy a baleset elhárítására minden tőle telhetőt