Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Felelősség vétlenül okozott kárért. — 806—807. 5L1 ket a szükséghez képest a vágólegények egymástól kölcsön kérték, ilyen módon tehát a hiányzó kötelekről gondoskodni lehetett. Az 1. r. alperes esetleges mulasztása és a bekövetkezett baleset között tehát nincs okozati összefüggés. De nem felel az 1. r. alperes a 84. számú teljes iilési döntvény második bekezdése alapján sem. mert (...mint a fejben...). Nem indokolja az említett második bekezdés alkalmazását az 1. r. alperes üzemének terjedelme sem. mert az I. r. alperes a per adatai szerint csupán egy segéddel dolgozik s így üzeme nem haladja meg a kisipar körét. A kifejtettekre tekintettel a kei-esetnek az 1. r. alperesbe] szemben történt elutasítása jogszabályt nem sért. miért is a m. kir. Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének az I. r. alperesre vonatkozó részét elutasította és őket az I. r. alperessel szemben sikertelen perorvoslatuknak költségében elmarasztalta. (1939. márc. 21. — P. I. 553/1939.) 807. Mt. 1741., 1727. §. — Telt hordóknak pincébe leeresztéséből, származott baleset. — Tárgyi felelősség köre. — Keresőképesség csökkenése címén százalékosan megállapított baleseti kártérítési igény. — I. A tárgyi felelősség szabálya kártárítési jogunkban csak kivételes szabály. A tárgyi felelősséget a vaspálya vállalatok kártérítési felelősségéről szóló 1874. évi XVIII. t.-c. rendelkezéseinek hasonszerű alkalmazásával a bírói gyakorlat elsősorban a gőznek, gáznak, villamosságnak, robbanó motornak és a felsorolt vagy ezekhez hasonló elemi erők által hajtott gépeknek igénybevételével működő üzemek és vállalatok fenntartói tekintetében állapította meg; ezeken felül kivételképpen kiterjesztette még egyes olyan üzemek fenntartóira és olyan foglalkozások folytaóira, amelyeknek üzemben tartása, illetőleg folytatása — anélkül, hogy a már felsorolt feltételeknek megfelelnének — másokra nézve a mindenkitől elvárható gondosság kifejtése mellett is alig elhárítható, vagy egyáltalában el nem hárítható különös veszéllyel jár. Annak, hogy a tárgyi felelősség elve ezen a körön túl kiterjesztessék, nincs helye: erre sem tételes törvény, sem a bírói gyakorlatban kifejezésre jutó jogi közmeggyőződés alapot nem szolgáltat. — II. Jóllehet telt hordónak a pincébe leeresztése — különösen, ha azt a szükséges óvatosság nélkül végzik — a munka végzésében résztvevők testi épségére veszélyes lehet, mégsem lehet azt olyan különös veszéllyel járó munkának tekinteni, ameilyen különös veszélynek a fennforgása esetében az, akinek a részére a munkát végzik, a saját vagy megbízottai vétkes magatartásától és a kártérítési felelősségnek a méltányosság alapján megállapításánál figyelembe veendő körülményektől függetlenül, tárgyi alapon felelős a munka végzése közben, az annak veszélyességét előidéző körülményekkel okozati kapcsolatban előállott balesetből